Tíz év után, tavaly döntött a kormány a hallgatói normatíva emeléséről – a korábbi 119 ezer forintos összeg 2019-ben 128 520 forintra nőtt, 2020-tól pedig 166 600-ra emelik. Ez nem csak egy újabb sor a felsőoktatási költségvetésben, a hallgatói normatíva összege az egyetemisták és főiskolások anyagi helyzetére is hatással van, ettől függ ugyanis, kik és mennyi tanulmányi és szociális ösztöndíjat kaphatnak. Azt ugyanakkor, hogy a megemelt összeget hogyan osztják el a hallgatók között az intézmények, „házon belül” döntik el – erről tájékoztatta a HVG Diploma különszámát Budai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) sajtófőnöke. „Előfordulhat, hogy azok, akik eddig is jogosultak voltak a szociális támogatásokra, ugyanakkora összeget kapnak, mint eddig, csak a juttatásban részesülő hallgatók köre bővül negyven százalékkal. A másik lehetőség, hogy ugyanannyi hallgató kap ösztöndíjat, mint eddig, viszont ők magasabb összegre számíthatnak” – mondta, hozzátéve: a végleges megoldás valahol a kettő között lesz majd.

A HÖOK képviselői eddig is folyamatosan tárgyaltak az oktatási kormányzattal a hallgatói támogatások kibővítéséről, mert úgy látják, napirenden kell tartani a további emeléseket. Az mindenesetre már most biztos, hogy a szociális ösztöndíj – azaz a szoctám – minimumösszege a jövő évi újabb emelés miatt magasabb lesz, mint eddig. A hallgatói juttatásokról szóló kormányrendelet alapján a legkisebb havi összeg nem lehet alacsonyabb, mint az éves hallgatói normatíva tíz, illetve húsz százaléka, ez 2020-tól minimum 16 660, illetve 33 320 forint. A szociális támogatások odaítéléséről továbbra is pontrendszer alapján döntenek: amikor egy hallgató beadja a kérelmét az ahhoz szükséges igazolásokkal együtt, pontokat kap például az egy főre jutó jövedelemre, a lakhely és az egyetem közötti távolságra és egyéb, a szociális helyzetét meghatározó tényezőkre. Az intézményeknél az összpontszám alapján rangsort állítanak fel a pályázókról, és ezt figyelembe véve döntenek. A szociálisan rászoruló, állami ösztöndíjas hallgatók egyetemi-főiskolai tanulmányaik kezdetén alaptámogatásra is pályázhatnak, melynek összege alapszakosoknál a hallgatói normatíva 50 százaléka, mesterszakosoknál a 75 százaléka. Ez egyszeri juttatás, amely az első alapképzés megkezdésekor 83 ezer forint, az első mesterképzés elkezdésekor pedig 124 ezer forint 2020-tól.

Az egyik legfontosabb hallgatói juttatás, a tanulmányi ösztöndíjra fordítható összeg is emelkedik. Mivel a tanulmányi ösztöndíj havi összege nem lehet alacsonyabb, mint a hallgatói normatíva öt százaléka, a minimumösszeg 2020-ban 8330 forintra emelkedik. Az elbírálásának rendje egyetemenként, karonként, sőt szakonként eltérő – van, ahol csak a tanulmányi átlagot veszik figyelembe, van, ahol súlyozzák ezeket az átlagokat, máshol pedig a teljesített kreditek számát is figyelembe veszik, és természetesen az azonos szakon és évfolyamon tanuló hallgatótársak teljesítménye is döntő tényező abban, ki mekkora összegre számíthat.

Mivel az önköltséges hallgatók nem jogosultak sem szociális, sem tanulmányi ösztöndíjra, azoknak, akik fizetős képzésen tanulnak, más támogatási lehetőségek után kell nézniük. A vállalati ösztöndíjak mellett ilyen a Bursa Hungarica, amelyre azok a hátrányos helyzetű, rászoruló diákok pályázhatnak, akik főiskolára, egyetemre járnak, vagy a következő tanévben szeretnék megkezdeni felsőfokú tanulmányaikat. Bár az ösztöndíj összege nem magas – havi tízezer forint –, az elbíráláskor nem tesznek különbséget állami ösztöndíjas és önköltséges képzésen tanulók között. Ezenfelül a legtöbb egyetemen van lehetőség arra, hogy az önköltséges hallgatók a tanulmányi átlaguk alapján kérjék a tandíjuk csökkentését, sok intézményben pedig ösztöndíjat is kaphatnak – erről az egyetemek tudnak bővebb tájékoztatást adni, a feltételek eltérőek lehetnek.

Persze vannak olyan állami támogatások is, amelyeknek az összege nem függ a hallgatói normatívától. Az egyik ilyen a nemzeti felsőoktatási ösztöndíj – vagyis a korábbi köztársasági ösztöndíj. Ezt a juttatást is egy teljes tanévre, azaz tíz hónapra lehet elnyerni, és mind az államilag támogatott, mind az önköltséges formában tanulók pályázhatnak. Fontos feltétel azonban, hogy csak azok az alap-, osztatlan vagy mesterszakosok kaphatják, akik nappali tagozatosok, már legalább két félévre bejelentkeztek, és minimum 55 kreditet megszereztek. Akik elnyerik a támogatást, 40 000 forintot kaphatnak havonta.

Azok a hallgatók, akik az egyetem vagy a főiskola mellett versenyszerűen sportolnak, ennek az összegnek akár a többszörösét is megkaphatják: a Magyar Sportcsillagok Ösztöndíj világbajnokságon szerzett érem esetén havi 200 ezer, olimpiai érem esetén 240 ezer, Európa-bajnokságon szerzett érem esetén pedig 160 ezer forintos juttatást jelent.

Mivel továbbra is komoly gondot okoz a pedagógushiány, az ilyen képzésen tanulók speciális támogatásokra is pályázhatnak. A Klebelsberg-ösztöndíjra azok jelentkezhetnek, akik osztatlan tanárképzésre vagy gyógypedagógia alapképzésre kerültek be, vagy már ilyen szakon tanulnak, a 2020/2021-es tanévtől pedig az egyetemek és főiskolák tanító alapszakjára járó hallgatók is megkaphatják az ösztöndíjat. A sikeresen pályázók félévente 125 ezer, 250 ezer vagy 375 ezer forintos juttatást kaphatnak, ezért azonban vállalniuk kell, hogy elvégzik az adott szakot, és a jelentkezéskor megjelölt három megye egyikében – a Klebelsberg Központ által megjelölt intézményi kör iskolái közül választva – legalább annyi ideig főállású pedagógusként dolgoznak, amennyi ideig az ösztöndíjat kapták.

Ez a cikk a 2020-es HVG Diplomarangsorban jelent meg. A HVG ismét elkészítette a legjobb főiskolák és egyetemek rangsorát, amelyben az intézményi, kari, képzésterületi és szakos rangsorok mellett minden fontos gyakorlati tudnivalót megtaláltok az alap- és mesterszakokról, a felvételitől egészen a továbbképzési lehetőségekig. A HVG Diploma 2020 rangsort keressétek az újságárusoknál vagy rendeljétek meg itt, a kiadótól.