Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Az emelt szintű érettségi jövőre felvételi követelmény lesz - néhány kivételével - minden szakon. Sok képzési területen, képzésen lesz ez a követelmény teljesen új szabály a felvételizők számára. Összegyűjtöttük, hol nem volt szükség emelt szintű érettségire, egészen mostanáig.
Megközelítőleg negyven volt azoknak a szakoknak a száma, ahová eddig is felvételi követelmény volt az emelt szintű érettségi, ez a szám azonban 2020-tól megsokszorozódik, ugyanis a legtöbb szakra csak emelt szintű érettségivel lehet majd bekerülni - ez néhány hete vált biztossá a felvételi rendelet módosításának megjelenésével. Azóta kiderült az is, hogy Irány az egyetem 2020! elnevezéssel ingyenes felkészítő programot is indítanak az érettségizők számára. A heti kétórás, csoportos felkészítők 2020. január második hetében kezdődnek, és április 30-ig tartanak majd.
Még a tavalyi felvételi követelmények szerint emelt szintű érettségi nélkül is be lehetett jutni informatikai, pedagógusi, sport és művészeti szakokra. Egy-egy képzés kivételével nem kellett emelt szintű érettségi a gazdaságtudományi, műszaki, jogi, államtudományi, természettudományi és agrár területek szakjaira sem. A tanulmányi területek közül mindössze három típusúnál volt egységes felvételi követelmény az emelt szintű érettségi: az orvosi (ahol két vizsgatárgyból is), a bölcsészettudományi, valamint a társadalomtudományi képzéseken.
A 2020-as felvételire vonatkozó tájékoztatóban azonban jól látszik: minden képzési terület külön-külön megszabja felvételi követelményként az emelt szintű érettségi vizsga teljesítését. A részletes tájékoztató, amely tartalmazza felsőoktatási képzéseket és a részletes pontszámítási szabályokat várhatóan december 19-20. körül jelenik majd meg.
A kivételek
Azokon a képzéseken azonban, amelyeken a felvételi összpontszámot kizárólag a gyakorlati vizsga alapján állapítják meg, nem kell teljesítenetek ezt a követelményt. Ilyen például az edző alapképzési szak, a művészet és művészetközvetítés képzési terület szakjai, illetve azok a kétszakos osztatlan tanár szakok, amelyeknél csak gyakorlati vizsga van - ezekről bővebben itt olvashattok.
Megvannak a 2020-as magyarérettségi tételei: itt a lista
A szokásosnál jóval később, de végre nyilvánosságra hozta a 2020-as emelt szintű magyarérettségi tételeinek címét az Oktatási Hivatal.
Jár a többletpont?
Jó hír, hogy bár alapvető felvételi követelményről van szó, a többletpontot ugyanúgy megkaphatjátok érte a vizsgáért, mint eddig. Ha sikerül minimum 45 százalékot elérnetek a vizsgán, és számít is a szakotokhoz az a tárgy, amiből vizsgáztok, megkaphatjátok az 50 pluszpontot. Összességében az emelt szintű vizsgáért egyébként továbbra is maximum 100 többletpontot lehet szerezni. A pontozási szabályokról még többet itt olvashattok.
Itt tudjátok kideríteni, hogy a kiszemelt szakotokhoz milyen tárgyból kell emelt szintűznötök.
Felvételi kisokos: mikor jár nyelvvizsga az emelt szintű nyelvi érettségiért?
Hány pontot és százalékot kell elérni ahhoz, hogy nyelvvizsgát is kapjatok az emelt szintű nyelvi érettségitekért? Újabb fontos kérdésre válaszolunk.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).