Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Az emelt szintű érettségi jövőre felvételi követelmény lesz - néhány kivételével - minden szakon. Sok képzési területen, képzésen lesz ez a követelmény teljesen új szabály a felvételizők számára. Összegyűjtöttük, hol nem volt szükség emelt szintű érettségire, egészen mostanáig.
Megközelítőleg negyven volt azoknak a szakoknak a száma, ahová eddig is felvételi követelmény volt az emelt szintű érettségi, ez a szám azonban 2020-tól megsokszorozódik, ugyanis a legtöbb szakra csak emelt szintű érettségivel lehet majd bekerülni - ez néhány hete vált biztossá a felvételi rendelet módosításának megjelenésével. Azóta kiderült az is, hogy Irány az egyetem 2020! elnevezéssel ingyenes felkészítő programot is indítanak az érettségizők számára. A heti kétórás, csoportos felkészítők 2020. január második hetében kezdődnek, és április 30-ig tartanak majd.
Még a tavalyi felvételi követelmények szerint emelt szintű érettségi nélkül is be lehetett jutni informatikai, pedagógusi, sport és művészeti szakokra. Egy-egy képzés kivételével nem kellett emelt szintű érettségi a gazdaságtudományi, műszaki, jogi, államtudományi, természettudományi és agrár területek szakjaira sem. A tanulmányi területek közül mindössze három típusúnál volt egységes felvételi követelmény az emelt szintű érettségi: az orvosi (ahol két vizsgatárgyból is), a bölcsészettudományi, valamint a társadalomtudományi képzéseken.
A 2020-as felvételire vonatkozó tájékoztatóban azonban jól látszik: minden képzési terület külön-külön megszabja felvételi követelményként az emelt szintű érettségi vizsga teljesítését. A részletes tájékoztató, amely tartalmazza felsőoktatási képzéseket és a részletes pontszámítási szabályokat várhatóan december 19-20. körül jelenik majd meg.
A kivételek
Azokon a képzéseken azonban, amelyeken a felvételi összpontszámot kizárólag a gyakorlati vizsga alapján állapítják meg, nem kell teljesítenetek ezt a követelményt. Ilyen például az edző alapképzési szak, a művészet és művészetközvetítés képzési terület szakjai, illetve azok a kétszakos osztatlan tanár szakok, amelyeknél csak gyakorlati vizsga van - ezekről bővebben itt olvashattok.
Megvannak a 2020-as magyarérettségi tételei: itt a lista
A szokásosnál jóval később, de végre nyilvánosságra hozta a 2020-as emelt szintű magyarérettségi tételeinek címét az Oktatási Hivatal.
Jár a többletpont?
Jó hír, hogy bár alapvető felvételi követelményről van szó, a többletpontot ugyanúgy megkaphatjátok érte a vizsgáért, mint eddig. Ha sikerül minimum 45 százalékot elérnetek a vizsgán, és számít is a szakotokhoz az a tárgy, amiből vizsgáztok, megkaphatjátok az 50 pluszpontot. Összességében az emelt szintű vizsgáért egyébként továbbra is maximum 100 többletpontot lehet szerezni. A pontozási szabályokról még többet itt olvashattok.
Itt tudjátok kideríteni, hogy a kiszemelt szakotokhoz milyen tárgyból kell emelt szintűznötök.
Felvételi kisokos: mikor jár nyelvvizsga az emelt szintű nyelvi érettségiért?
Hány pontot és százalékot kell elérni ahhoz, hogy nyelvvizsgát is kapjatok az emelt szintű nyelvi érettségitekért? Újabb fontos kérdésre válaszolunk.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.