Keresztféléves felvételi: mit tehettek, ha nem kerültök be egyetemre, főiskolára?

Január 23-án derül ki, ki kerül be egyetemre, főiskolára a keresztféléves felvételin. Milyen lehetőségeitek vannak, ha nem lesztek köztük? Itt vannak a tudnivalók.

  • Eduline

A keresztféléves felvételi jelentkezés már lezárult, a hitelesítést péntek éjfélig lehet elvégezni. Ezután már csak az esetlegesen hiányzó dokumentumokat kell pótolnotok, illetve egyes szakokon részt kell vennetek az alkalmassági vagy gyakorlati vizsgán. A teendőkről itt olvashattok. 

A ponthatárokat január 23-án húzzák, vagyis ekkor derül ki, hogy elkezdhetitek-e az adott szakot februárban - az előző évek ponthatárait itt találjátok, azt pedig, hogy mely szakokon lehet a legnagyobb verseny számítani, itt nézhetitek meg. Összegyűjtöttük a legfontosabb kérdéseket arra az esetre, ha nem kerülnétek be.

Mit tehettek, ha nem értetek egyet a felvételi döntéssel?

A felvételi eljárás során akkor tehettek - dokumentumokkal igazolt - kifogást, ha nem kaptátok meg például a hiánypótlási felszólítást, vagy annak önhibátokon kívül nem tudtatok eleget tenni

A besorolási döntésről szóló határozattal szemben, annak közlésétől számított 15 napon belül, jogszabálysértésre hivatkozva közigazgatási pert indíthattok az Oktatási Hivatal ellen. A keresetlevélben foglaltakat először az Oktatási Hivatal vizsgálja meg, és ha megállapítja, hogy döntése jogszabályt sértett, azt – egy alkalommal – módosíthatja vagy visszavonhatja. Ezután az OH a keresetlevelet a benyújtásától számított 15 napon belül az ügy irataival együtt a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz továbbítja, amely 45 napon belül hoz döntést.

Az alkalmassági vizsga, a felsőoktatási felvételi szakmai vizsga vagy a gyakorlati vizsga eredményével, illetve a felsőoktatási intézmény felvételi döntésével kapcslatban az adott felsőoktatási intézmény vezetőjéhez fordulhattok írásban benyújtott jogorvoslati kérelemmel. Ennek részleteit az egyes egyetemek, főiskolák szabályozzák. Az oklevelek és bizonyítványok továbbtanulási célú elismerése ügyében hozott határozatok ellen önálló jogorvoslatot kérhettek, a határozatban megjelölt módon.

A lehetőségekről itt, a felvételi tájékoztatóban olvashattok részletesen.

Van pótfelvételi?

Nincs - az általános felvételi eljárással szemben a keresztféléves felvételi csak egykörös.

Mikor lehet legközelebb jelentkezni egyetemre, főiskolára?

A 2020. szeptemberében induló képzésekre február 15-ig jelentkezhettek majd, a felvételi tájékoztatót december 19-20. körül hozzák nyilvánosságra. A felvételizők örömére a kötelező középfokú nyelvvizsga követelményét eltörölték, egy emelt szintű érettségi nélkül ugyanakkor - néhány kivétellel - egy alap- vagy osztatlan szakra sem lehet majd bekerülni. A 2020-as felvételivel és a pontszámítással kapcsolatos, folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok.

Felvételi többletpontok: ezek a szabályok vonatkoznak a nyelvvizsgára és az emelt szintű érettségire

Milyen feltételekkel és mennyi többletpontot kaphattok nyelvtudásért, miután eltörölték a kötelező nyelvvizsgát a 2020-as felvételin? Mik az emelt szintű érettségivel kapcsolatos szabályok, és mi történik, ha ugyanabból a nyelvből van nyelvvizsgátok és érettségiket is? Itt vannak a részletek.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„Látszatintézkedés, kivitelezhetetlen” – a szülők szerint továbbra sem működik jól a heti öt testnevelésóra az iskolákban

Hajnali ébredés, tesi a nulladik órában, összevont órák tömege: sok gyerek elutasítóvá vált a mozgással szemben, és egyesek meg is utalták a kötelező mindennapos testnevelést. A Szülői Hang Facebook-csoportjában megkérdeztük az iskolás diákok szüleit, hogy mi a véleményük a heti öt óra testnevelésről.

Európa Tanács: a szimbolikus programok nem oldják meg a roma diákok iskolai szegregációját

Az Európa Tanács szerint továbbra is súlyos problémát jelent a roma közösségek kirekesztettsége Magyarországon. A friss jelentés szerint a támogatások gyakran szimbolikus programokra korlátozódnak, miközben valódi iskolai integrációra, átláthatóbb népszámlálási adatokra, és nem utolsó sorban, több kisebbségi nyelvű tankönyvre és pedagógusra lenne szükség.

„Ezt az eszement központosítást kellene megszüntetni”

Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. Többen az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki.