Keresztféléves felvételi: mit tehettek, ha nem kerültök be egyetemre, főiskolára?

Január 23-án derül ki, ki kerül be egyetemre, főiskolára a keresztféléves felvételin. Milyen lehetőségeitek vannak, ha nem lesztek köztük? Itt vannak a tudnivalók.

  • Eduline

A keresztféléves felvételi jelentkezés már lezárult, a hitelesítést péntek éjfélig lehet elvégezni. Ezután már csak az esetlegesen hiányzó dokumentumokat kell pótolnotok, illetve egyes szakokon részt kell vennetek az alkalmassági vagy gyakorlati vizsgán. A teendőkről itt olvashattok. 

A ponthatárokat január 23-án húzzák, vagyis ekkor derül ki, hogy elkezdhetitek-e az adott szakot februárban - az előző évek ponthatárait itt találjátok, azt pedig, hogy mely szakokon lehet a legnagyobb verseny számítani, itt nézhetitek meg. Összegyűjtöttük a legfontosabb kérdéseket arra az esetre, ha nem kerülnétek be.

Mit tehettek, ha nem értetek egyet a felvételi döntéssel?

A felvételi eljárás során akkor tehettek - dokumentumokkal igazolt - kifogást, ha nem kaptátok meg például a hiánypótlási felszólítást, vagy annak önhibátokon kívül nem tudtatok eleget tenni

A besorolási döntésről szóló határozattal szemben, annak közlésétől számított 15 napon belül, jogszabálysértésre hivatkozva közigazgatási pert indíthattok az Oktatási Hivatal ellen. A keresetlevélben foglaltakat először az Oktatási Hivatal vizsgálja meg, és ha megállapítja, hogy döntése jogszabályt sértett, azt – egy alkalommal – módosíthatja vagy visszavonhatja. Ezután az OH a keresetlevelet a benyújtásától számított 15 napon belül az ügy irataival együtt a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz továbbítja, amely 45 napon belül hoz döntést.

Az alkalmassági vizsga, a felsőoktatási felvételi szakmai vizsga vagy a gyakorlati vizsga eredményével, illetve a felsőoktatási intézmény felvételi döntésével kapcslatban az adott felsőoktatási intézmény vezetőjéhez fordulhattok írásban benyújtott jogorvoslati kérelemmel. Ennek részleteit az egyes egyetemek, főiskolák szabályozzák. Az oklevelek és bizonyítványok továbbtanulási célú elismerése ügyében hozott határozatok ellen önálló jogorvoslatot kérhettek, a határozatban megjelölt módon.

A lehetőségekről itt, a felvételi tájékoztatóban olvashattok részletesen.

Van pótfelvételi?

Nincs - az általános felvételi eljárással szemben a keresztféléves felvételi csak egykörös.

Mikor lehet legközelebb jelentkezni egyetemre, főiskolára?

A 2020. szeptemberében induló képzésekre február 15-ig jelentkezhettek majd, a felvételi tájékoztatót december 19-20. körül hozzák nyilvánosságra. A felvételizők örömére a kötelező középfokú nyelvvizsga követelményét eltörölték, egy emelt szintű érettségi nélkül ugyanakkor - néhány kivétellel - egy alap- vagy osztatlan szakra sem lehet majd bekerülni. A 2020-as felvételivel és a pontszámítással kapcsolatos, folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok.

Felvételi többletpontok: ezek a szabályok vonatkoznak a nyelvvizsgára és az emelt szintű érettségire

Milyen feltételekkel és mennyi többletpontot kaphattok nyelvtudásért, miután eltörölték a kötelező nyelvvizsgát a 2020-as felvételin? Mik az emelt szintű érettségivel kapcsolatos szabályok, és mi történik, ha ugyanabból a nyelvből van nyelvvizsgátok és érettségiket is? Itt vannak a részletek.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.