Rekordott döntött az ELTE, még soha nem volt ennyi elsőéves: itt vannak a felvételi eredmények

Soha nem jutott be még olyan sok elsőéves az Eötvös Loránd Tudományegyetemre (ELTE), mint idén. A legmagasabb ELTE-s ponthatárokat tanári szakokon húzták.

  • Eduline

Felvételizők, figyelem: itt van az összes 2019-es felvételi ponthatár

Összesen 10 170 új hallgató kezdheti meg tanulmányait az egyetemen szeptemberben: több hallgató ülhet be a padokba az Állam- és Jogtudományi Karon, az Informatikai Karon, a Pedagógiai és Pszichológiai Karon és a Társadalomtudományi Karon is. Minden ötödik gólya pedagógusnak készül.

Kari bontásban, budapesti képzési helyszínen a legtöbb új felvett a Bölcsészettudományi Karra (2330) érkezik, a BTK-t a Természettudományi Kar (1188) követi, a harmadik pedig a Pedagógiai és Pszichológiai Kar (1124) lett. A legnépesebb ELTE-s szak a jogászoké (757 fő), őket követik a programtervező informatikusok (673 fő) és a gyógypedagógusok (537 fő).

A magyar jelentkezők számára angol nyelven indított képzéseken is nagyarányú a növekedés: az előző évhez képest csaknem 30%-kal többen, 195-en kezdhetik meg tanulmányaikat angol nyelven. Az egyetem legnépszerűbb angol nyelvű szakja a Társadalomtudományi Kar nemzetközi tanulmányok alapszakja lett, ahol kétszer annyian kezdenek idén, mint 2018-ban (47 fő).

A legmagasabb ELTE-s ponthatárok

Az ELTE hozzáteszi: az állami finanszírozásban részt vevő gólyák átlagpontszáma a pszichológia alapszakon a legmagasabb (466), de kiemelkedően magas többek között a jogász osztatlan (458), a matematika (443) és a fizika (423), vagy éppen az angol nyelven induló alkalmazott közgazdaságtan (455) és a nemzetközi gazdálkodás (445) állami ösztöndíjas alapszakosai esetében is.

Az ELTE-n a legmagasabb ponthatárt (475 pont) három tanári szakon húzták meg: ezt azoknak kellett elérnie, akik matematikatanár – orosz nyelv és kultúra tanára, német nyelv és kultúra tanára – francia nyelv és kultúra tanára, valamint történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára – latin nyelv és kultúra tanárának szeretnének tanulni.

Magas az átlagpontszám a gazdasági szakokon

„Az ELTE portfóliójában tavaly megjelent gazdálkodástudományi képzések is népszerűek. Az elmúlt két év eredményei alapján - főként a Gazdálkodástudományi Intézet (GTI) budapesti képzéseinek berobbanásával - az ELTE a hallgatói minőség terén egyértelműen az ország első két gazdasági képzőhelye egyikének számít. A 2019-es februári és szeptemberi felvételiken 700 gazdasági mesterszakos hallgató nyert felvételt, az alapszakokon 2019 szeptemberében közel 650 új hallgató kezdi majd meg tanulmányait. Itt a GTI úgy duplázta meg a tavalyi felvételi számait, hogy az önköltséges hallgatókkal együtt is 410–420 feletti felvételi átlagpontszámokat tartott, amellyel szintén a legjobb gazdasági képzőhelyek élvonalához tartozik” – olvasható a közleményben.

A 2017 óta az ELTE-hez tartozó szombathelyi képzésekre közel 600-an kerültek be, hagyományosan magas volt a bekerülési ponthatár. Szombathelyen megőrizte vezető szerepét a pedagógusképzési terület (a felvettek 34,5%-a), de jelentősen erősödtek a közgazdasági képzések (a felvettek 24,8%-a), és ismét jól teljesített a szombathelyi gépészképzés is.

Hozzáteszik: idén szeptembertől új magyar nyelvű mesterképzésekre (például buddhizmus tanulmányok, rajz- és vizuális kultúra tanárszak) és angol nyelvű alap- és mesterszakokra (óvodapedagógus, anyagtudomány, környezettudomány, angol nyelvoktató) iratkozhatnak be a gólyák.

A 2019-es felvételi ponthatárokról szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok. 

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.