Matekérettségi 2026: összegyűjtöttünk mindent, amit a keddi matekérettségiről tudni érdemes

Hányan érettségiznek matekból közép-és emelt szinten? Milyen témakörök fordulhatnak elő? Hány ponttól van meg a kettes? Mutatjuk a részleteket.

Május 5-én matekból középszinten 71 599-en, emelt szinten 8264-en érettségiznek. Az előző évhez hasonlóan matekból középszinten továbbra is két feladatlapot kapnak a diákok.

45 perces lesz az első rész

Az I. részben várhatóan 12 rövidebb feladat szerepel majd, amelyek megoldására összesen 45 perce lesz a vizsgázóknak. Ezek a feladatok jellemzően alapfogalmakra, egyszerűbb számításokra és alapösszefüggések felismerésére épülnek.

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján vannak, olyan feladatok, melyek megoldásához elegendő az általános iskolai tudás biztos használata. Itt inkább a tempón van a hangsúly, hiszen a 45 perc letelte után a felügyelő tanár beszedi az első feladatlapot, így később már ezekre nem lehet visszatérni.

Matekérettségi 2026
Exponenciális függvény és gráfok - ilyen feladatokat kaptak a diákok a matekérettségi első részében
Mintapéldák néhol trükkösebb megfogalmazással - szakértők szerint ilyen volt a matekérettségi első része
Függvényelemzés és falusi focicsapatok - ezeket a feladatokat kapták a diákok a matekérettségi második részében
Szinte mindegyik feladatban volt egy mumus alkérdés - ilyennek látták a szakértők a matekérettségi második részét

A második részben jönnek az összetettebb feladatok

Ezután jön a II. rész, amelyre 135 percet kapnak az érettségizők, de az előző részhez képest jóval összetettebb, többlépéses feladatokat kell megoldani.

Fontos azt is kiemelni, hogy a második rész két kisebb egységből áll:

  • II. A rész: 3 darab, egyenként 11-13 pontos feladat (ezeket kötelező megoldani)
  • II. B rész: 3 darab, egyenként 17 pontos feladat, de ezek közül csak kettőt kell megoldani.

Jó hír, hogy ezeket, a jellemzően nehezebb feladatokkal tetszőleges sorrendben lehet haladni. Ha valaki bárhol is elakadt, akkor a végén, ha marad pluszban ideje, akkor még gondolkodhat rajta.

Ilyen témakörök lesznek a matekérettségin

A témakörök eloszlása is hasonló az elmúlt két év vizsgáihoz.

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint:

  • Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok: 20%
  • Számelmélet, algebra: 25%
  • Függvények, az analízis elemei: 15%
  • Geometria, koordinátageometria, trigonometria: 25%
  • Valószínűség-számítás, statisztika: 15%

lesz a feladatlapban.

Mindegyik témakörből lehet nehezebbet és könnyebbet is kérdezni, attól függően, hogy a vizsga első vagy második részében szerepelnek. Azt is érdemes megjegyezni, hogy két éve került le emelt szintről középszintre a pénzügyi számítások témakör, de eddig még egyetlen vizsgasorban sem szerepelt, ez persze nem zárja ki azt, hogy az ideiben sem lesz benne.

A függvénytáblázat és a számológép sokat segíthet

A matekérettségin is vannak megengedett segédeszközök. Ezek közül az egyik legfontosabb az adatok tárolására nem alkalmas számológép és a függvénytáblázat. Ez utóbbiban viszont nem lehet semmiféle könyvjelző, post-it, papírlap, mert azt a vizsgaszabályzat tiltja. Ezen kívül a diákok a geometriai példák megoldásához használhatnak körzőt, vonalzót és szögmérőt.

Hogyan osztályozzák az írásbelit matekból?

A matekérettségin középszinten 100 pontos az írásbelin, amiből az első 30, míg a második rész 70 pontot ér.

Az érdemjegyek pedig a következőképpen alakulnak:

  • 80-100% - jeles (5)
  • 60-79% - jó (4)
  • 40-59% - közepes (3)
  • 25-39% - elégséges (2)
  • 0-24% - elégtelen (1)

A matek kapcsán még azt érdemes megjegyezni, hogy a magyarral és a történelemmel szemben középszinten nincsen szóbeli. Ha viszont az írásbeli valakinek rosszul sikerül, és a ketteshez szükséges 25 százalékot nem éri el írásbelin a 100 pontos írásbelin, azonban legalább 12 pontja van, akkor középszinten is szóbeliznie kell.

Mit kell tudni matekból, ha valaki műszaki vagy gazdasági szakon tanulna tovább?

Prof, Dr. Eigner György, az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Karának dékánja, egyetemi docense úgy fogalmazott, hogy a felvett hallgatók matematikai felkészültsége sokszínű, ami jól tükrözi, hogy ma már egyre szélesebb kör számára nyílik meg a felsőoktatás. A diákok különböző háttérrel érkeznek, eltérő erősségekkel, ami az egyetemen célzott támogatással jól tovább fejleszthető tudásalapot jelent.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a hallgatók általában jobban teljesítenek az új, egyetemi szintű ismeretek elsajátításában. Egyes, középiskolából hozott témakörök – például a trigonometria vagy a koordinátageometria – esetében nagyobbak lehetnek az egyéni különbségek, ezért ezekre az egyetem külön figyelmet fordít a tanulmányok kezdetén

– emelte ki, majd hozzátette, hogy az egyetem folyamatosan alkalmazkodik ezekhez a különbségekhez, ennek részeként olyan tárgyat is beépítettünk a képzésbe, amely segíti a hallgatókat abban, hogy magabiztos alapokra építhessék későbbi tanulmányaikat.

Például az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Karán a hallgatók már a beiratkozás előtt hasznos segítséget kapnak a felkészüléshez. A regisztrációs héten egy matematikai felmérő segít képet adni az aktuális tudásról, emellett a felkészülést támogató témakörök és egy mintafeladatsor már a nyár közepétől elérhetők az egyetem e-learning rendszerében.

A dékán hangsúlyozta, hogy ez jó lehetőséget ad arra, hogy mindenki magabiztosan kezdhesse meg tanulmányait.

A hétfői magyarérettségiről szóló tudósításunkat az alábbi cikkünkben találjátok.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.