Érettségi 2026: legyél Te is a tudósítónk!
Érettségi tudósítói hálózatot szervez szerkesztőségünk, ahova várjuk a diákok a jelentkezését.
Az érettségi előtti utolsó hetekben könnyű abba a hibába esni, hogy még több új anyagot próbáltok megtanulni, miközben nem biztos, hogy ez hozza a legtöbb pontot.
Edényi László történelemtanár szerint a történelemérettségi egyik visszatérő tanulsága, hogy sok pont nem a tárgyi tudás hiánya miatt vész el. Inkább azért, mert a diákok nem úgy használják tudásukat, ahogyan a feladat megköveteli.
„Az esszénél gyakori, hogy a diákok nem használják a forrást. Hiába írnak le egyébként helyes, tényszerű dolgokat, ha a forrás nincs beépítve, nem kaphatnak maximális pontot” – mondta Edényi. Ez az a pont, ahol sokan elcsúsznak, hiába tudják az anyagot, mégis pontokat veszítenek, mert nem értelmezik a forrásokat megfelelően vagy esetleg elfelejtkeznek valamelyikről.
Ezek voltak a középszintű történelemérettségi esszétémái az elmúlt négy évben
A jól begyakorolt esszéírás nélkül sok pont forog kockán. A szakszavak megfelelő használata és az időben-térben való elhelyezés a kulcsfontosságú a töritanár szerint. Edényi László egyik legfontosabb tanácsa, hogy készítsetek vázlatot, gondoljátok át mit szeretnétek leírni és használjátok a pótlapot, amit kaptok. Ez segít abban, hogy a gondolatmenet ne csússzon szét, és minden fontos elem (például a források) biztosan bekerüljön.
Figyeljetek arra, hogy ne legyen se túl rövid, se túl terjengős az esszé, mert mindkettő esetben pontlevonás jár. Mivel tollal kell írni, előfordulhat, hogy kihúznátok valamit, amit már leírtatok – ezt megtehetitek, de legyen egyértelmű az áthúzás. Ilyenkor természetesen ezt a javítótanár is figyelembe veszi a terjedelem értékelésénél.
Felmerülhet bennetek, hogy jár-e plusz pont egy esszénél akkor, hogyha minél több extra információt írtok le. Edényi kiemeli, hogy összesen 3 pont adható azért, ha önálló ismereteikkel, helyes megállapításaikkal egészítitek ki és támasztjátok alá az elemzéseteket. „Ez az értékelés szubjektív része” – tette hozzá.
Van egy eszköz, amit mindenki használhat, mégis sokan alig élnek vele: az atlasz. Edényi szerint érdemes már a vizsga előtt átnézni, mit tartalmaz, mert sok információ visszakereshető belőle. Nem helyettesíti a tudást, de kiegészíti azt és akár olyan adatokat is adhat, amelyek jól jönnek az esszében.
A gyakorláshoz az előző évek feladatsorainak átnézését javasolta. Oldjátok meg őket és javítsátok is ki magatoknak, így akár tudat alatt beépülhetnek azok az értékelési szempontok, amiket a javítókulcs egy esszé esetében felsorol! A rövid és a hosszú esszét is azonos szempontok alapján értékelik, csak az adható pontok számában van különbség. Így épül fel az esszék értékelése:
A háromórás vizsga alatt nemcsak a tárgyi tudásotokból, hanem az idő megfelelő beosztásából is vizsgáztok. Sokszor előfordul, hogy már az elején „beragadtok” a rövid feladatokba, és mire az esszékhez értek, elfogy az időtök – pedig a hosszabb válaszok hozzák a legtöbb pontot. Edényi szerint érdemes az első részre nagyjából egy-másfél órát szánni, és tudatosan elegendő időt hagyni az esszékre.
Úgy fogalmaz: aki ismeri a feladattípusokat, tudja használni a forrásokat és az esszéírás technikáját, az már félsiker: „Ha valaki már 90 százalék felett teljesít, és ezt többször is hozza, akkor jó úton jár.”
Vagyis nem az a kérdés, hogy hány feladatsoron gyakoroltok, hanem az, hogy mennyire tudjátok ugyanazt a szintet hozni újra és újra.
Érettségi tudósítói hálózatot szervez szerkesztőségünk, ahova várjuk a diákok a jelentkezését.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Különdíjakat és rangos helyezést is szereztek a magyar középiskolások az egyik legrangosabb nemzetközi tudományos versenyen, az amerikai ISEF innovációs világbajnokságon.
Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást?
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.