Felsőoktatási felvételi 2026: erre az öt egyetemre jelentkeztek a legtöbben
Mutatjuk a legnépszerűbb egyetemek, főiskolák top5-ös listáját.
Az alapszakos társadalomtudományi képzésekre jelentkezők közül a legtöbben a kommunikáció szakra szeretnének bekerülni, míg második helyen a nemzetközi tanulmányok áll.
A 2026-os felsőoktatási felvételin összesen 140 427-en adták be jelentkezésüket. A képzési területek közül idén is legnépszerűbbek a gazdasági szakok. Az alap- és osztatlan nappali képzésekre – az államilag támogatott és az önköltséges helyeket egyaránt figyelembe véve – összesen 83 963 jelentkezést regisztráltak, közülük 15 207-en első helyen jelöltek meg gazdasági képzést.
Mutatjuk a legnépszerűbb egyetemek, főiskolák top5-ös listáját.
A társadalomtudományi területre összesen 34 843 jelentkezés érkezett, míg első helyen 7 084-en választották valamelyik képzést. Itt a legnépszerűbb szak idén is a kommunikáció- és médiatudomány lett: 2 234 elsőhelyes jelentkezővel és több mint 11 ezer összes jelentkezéssel toronymagasan vezeti a mezőnyt.
Emellett szintén sokakat vonzanak a nemzetközi tanulmányok, amelyeket 1 669-en jelöltek meg első helyen, és összesen 9 642 jelentkezés érkezett a szakra.
Így alakultak a jelentkezések az alapszakos társadalomtudományi képzéseken (a listában a nappali és levelező, illetve az államilag támogatott és önköltséges finanszírozási formák is szerepelnek):
Összesen 140 427-en adták le jelentkezésüket a 2026-os felsőoktatási felvételin, míg egy évvel korábban 129 730-an próbáltak bejutni valamelyik egyetemre vagy főiskolára.
Tiszta kettes középiskolai bizonyítvány, éppenhogy görbülő érettségi és nulla intézményi pont - ez a minimum pontszám, amivel bárki beadhatja egyetemre a jelentkezését különben vagy megbukott középiskolában vagy az érettségin. A legalacsonyabb ponthatárok tavaly ennél csak egy-két ponttal voltak magasabbak.
A jubileumi jutalmak visszamenőleges kifizetését, valamint a nevelést-oktatást segítő dolgozók (NOKS) bérrendezését sürgeti a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), ezért nyílt levelet írtak Magyar Péternek és Lannert Juditnak. A szakszervezetek szerint mindkét intézkedés rövid időn belül megvalósítható lenne, és fontos üzenetet küldene a köznevelésben dolgozóknak az oktatásirányítás szemléletváltásáról.
Többek között az emelt családi pótlékban részesülő tartós beteg gyerekek és az egyszülős családokban élő gyerekek is megkapják.
Legfeljebb június 11-ig tartó tanévet a középiskolákban, több felkészülési időt a technikumi végzősöknek és nagyobb intézményi autonómiát is javasolt a Tanítanék Mozgalom 2026/2027-es szakképzési tanév rendje társadalmi egyeztetésén.
A kormány kijelölte a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok új állami alapítói joggyakorlóit. Az oktatási és gyermekügyi miniszter, Lannert Judit a Közép-európai Oktatási Alapítvány felett gyakorolhatja az alapítói jogokat. Az MCC Ruff Bálinthoz került.
Fontos kérdésre válaszolunk az előrehozott érettségikkel kapcsolatban
Már meg is jelent a Magyar Közlönyben. Meghosszabbította a kormány a szabad felhasználású diákhitelekre vonatkozó kamatstopot: a kedden hatályba lépett rendelet értelmében a kedvezmény 2026. december 31-ig marad érvényben.
Zeller Judit, a TASZ Esélyegyenlőségi és Önrendelkezési Programjának korábbi vezetője a miniszterelnök döntése alapján a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára lett. A jogvédő szervezet szerint kinevezése fontos visszajelzés az emberi jogi szemlélet kormányzati szerepvállalására.