Felsőoktatási felvételi 2026: erre az öt egyetemre jelentkeztek a legtöbben
Mutatjuk a legnépszerűbb egyetemek, főiskolák top5-ös listáját.
Az alapszakos társadalomtudományi képzésekre jelentkezők közül a legtöbben a kommunikáció szakra szeretnének bekerülni, míg második helyen a nemzetközi tanulmányok áll.
A 2026-os felsőoktatási felvételin összesen 140 427-en adták be jelentkezésüket. A képzési területek közül idén is legnépszerűbbek a gazdasági szakok. Az alap- és osztatlan nappali képzésekre – az államilag támogatott és az önköltséges helyeket egyaránt figyelembe véve – összesen 83 963 jelentkezést regisztráltak, közülük 15 207-en első helyen jelöltek meg gazdasági képzést.
Mutatjuk a legnépszerűbb egyetemek, főiskolák top5-ös listáját.
A társadalomtudományi területre összesen 34 843 jelentkezés érkezett, míg első helyen 7 084-en választották valamelyik képzést. Itt a legnépszerűbb szak idén is a kommunikáció- és médiatudomány lett: 2 234 elsőhelyes jelentkezővel és több mint 11 ezer összes jelentkezéssel toronymagasan vezeti a mezőnyt.
Emellett szintén sokakat vonzanak a nemzetközi tanulmányok, amelyeket 1 669-en jelöltek meg első helyen, és összesen 9 642 jelentkezés érkezett a szakra.
Így alakultak a jelentkezések az alapszakos társadalomtudományi képzéseken (a listában a nappali és levelező, illetve az államilag támogatott és önköltséges finanszírozási formák is szerepelnek):
Összesen 140 427-en adták le jelentkezésüket a 2026-os felsőoktatási felvételin, míg egy évvel korábban 129 730-an próbáltak bejutni valamelyik egyetemre vagy főiskolára.
Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.
Bár az eredeti tervek szerint október 15-én már új elnök állt volna a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) élére, egyelőre ideiglenes vezető látja el az elnöki feladatokat.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) azt szeretné elérni, hogy 2027-től legalább a duplájára emeljék a hallgatói ösztöndíjak finanszírozását biztosító normatívát. A szervezet petícióját mindössze két nap alatt közel 8 ezren írták alá.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Ezeket a feladatokat kapták közép- és emelt szinten az angolból érettségizők.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).