Felsőoktatási felvételi 2026: erre az öt egyetemre jelentkeztek a legtöbben
Mutatjuk a legnépszerűbb egyetemek, főiskolák top5-ös listáját.
Az alapszakos társadalomtudományi képzésekre jelentkezők közül a legtöbben a kommunikáció szakra szeretnének bekerülni, míg második helyen a nemzetközi tanulmányok áll.
A 2026-os felsőoktatási felvételin összesen 140 427-en adták be jelentkezésüket. A képzési területek közül idén is legnépszerűbbek a gazdasági szakok. Az alap- és osztatlan nappali képzésekre – az államilag támogatott és az önköltséges helyeket egyaránt figyelembe véve – összesen 83 963 jelentkezést regisztráltak, közülük 15 207-en első helyen jelöltek meg gazdasági képzést.
Mutatjuk a legnépszerűbb egyetemek, főiskolák top5-ös listáját.
A társadalomtudományi területre összesen 34 843 jelentkezés érkezett, míg első helyen 7 084-en választották valamelyik képzést. Itt a legnépszerűbb szak idén is a kommunikáció- és médiatudomány lett: 2 234 elsőhelyes jelentkezővel és több mint 11 ezer összes jelentkezéssel toronymagasan vezeti a mezőnyt.
Emellett szintén sokakat vonzanak a nemzetközi tanulmányok, amelyeket 1 669-en jelöltek meg első helyen, és összesen 9 642 jelentkezés érkezett a szakra.
Így alakultak a jelentkezések az alapszakos társadalomtudományi képzéseken (a listában a nappali és levelező, illetve az államilag támogatott és önköltséges finanszírozási formák is szerepelnek):
Összesen 140 427-en adták le jelentkezésüket a 2026-os felsőoktatási felvételin, míg egy évvel korábban 129 730-an próbáltak bejutni valamelyik egyetemre vagy főiskolára.
Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
Több PDSZ-javaslat is bekerülhet a köznevelési törvény módosításába, de nem minden indítványukat támogatta az Országgyűlés Oktatási Bizottsága. A szakszervezet szerint a sztrájkszabályozás több pontja továbbra is problémás.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A nappali képzésekhez hasonlóan a levelező munkarendű pszichológia alapszakokra sem volt könnyű bekerülni: az önköltséges helyekre több intézményben is 460 pont feletti eredmény kellett. Bár országszerte csak néhány egyetem indít ilyen képzést, a ponthatárok idén is rendkívül magasan alakultak.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?