Felsőoktatási felvételi 2026: messze a kommunikáció- és médiatudomány a legnépszerűbb a társadalomtudományi képzések között

Az alapszakos társadalomtudományi képzésekre jelentkezők közül a legtöbben a kommunikáció szakra szeretnének bekerülni, míg második helyen a nemzetközi tanulmányok áll.

A 2026-os felsőoktatási felvételin összesen 140 427-en adták be jelentkezésüket. A képzési területek közül idén is legnépszerűbbek a gazdasági szakok. Az alap- és osztatlan nappali képzésekre – az államilag támogatott és az önköltséges helyeket egyaránt figyelembe véve – összesen 83 963 jelentkezést regisztráltak, közülük 15 207-en első helyen jelöltek meg gazdasági képzést.

A társadalomtudományi területre összesen 34 843 jelentkezés érkezett, míg első helyen 7 084-en választották valamelyik képzést. Itt a legnépszerűbb szak idén is a kommunikáció- és médiatudomány lett: 2 234 elsőhelyes jelentkezővel és több mint 11 ezer összes jelentkezéssel toronymagasan vezeti a mezőnyt.

Emellett szintén sokakat vonzanak a nemzetközi tanulmányok, amelyeket 1 669-en jelöltek meg első helyen, és összesen 9 642 jelentkezés érkezett a szakra.

Így alakultak a jelentkezések az alapszakos társadalomtudományi képzéseken (a listában a nappali és levelező, illetve az államilag támogatott és önköltséges finanszírozási formák is szerepelnek):

  • filozófia, politika, gazdaság: elsőhelyes jelentkező: 195, összes jelentkezés: 746
  • informatikus könyvtáros: elsőhelyes jelentkező: 232, összes jelentkezés: 756
  • kommunikáció- és médiatudomány: elsőhelyes jelentkező: 2234, összes jelentkezés: 11743
  • kulturális antropológia: elsőhelyes jelentkező: 5, összes jelentkezés: 23
  • nemzetközi tanulmányok: elsőhelyes jelentkező: 1669, összes jelentkezés: 9642
  • politikatudományok: elsőhelyes jelentkező: 367, összes jelentkezés: 2249
  • szociális munka: elsőhelyes jelentkező: 885, összes jelentkezés: 2889
  • szociálpedagógia: elsőhelyes jelentkező: 951, összes jelentkezés: 3515
  • szociológia: elsőhelyes jelentkező: 546, összes jelentkezés: 3280

 

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.