Felsőoktatási felvételi 2026: erre az öt egyetemre jelentkeztek a legtöbben
Mutatjuk a legnépszerűbb egyetemek, főiskolák top5-ös listáját.
Az alapszakos társadalomtudományi képzésekre jelentkezők közül a legtöbben a kommunikáció szakra szeretnének bekerülni, míg második helyen a nemzetközi tanulmányok áll.
A 2026-os felsőoktatási felvételin összesen 140 427-en adták be jelentkezésüket. A képzési területek közül idén is legnépszerűbbek a gazdasági szakok. Az alap- és osztatlan nappali képzésekre – az államilag támogatott és az önköltséges helyeket egyaránt figyelembe véve – összesen 83 963 jelentkezést regisztráltak, közülük 15 207-en első helyen jelöltek meg gazdasági képzést.
Mutatjuk a legnépszerűbb egyetemek, főiskolák top5-ös listáját.
A társadalomtudományi területre összesen 34 843 jelentkezés érkezett, míg első helyen 7 084-en választották valamelyik képzést. Itt a legnépszerűbb szak idén is a kommunikáció- és médiatudomány lett: 2 234 elsőhelyes jelentkezővel és több mint 11 ezer összes jelentkezéssel toronymagasan vezeti a mezőnyt.
Emellett szintén sokakat vonzanak a nemzetközi tanulmányok, amelyeket 1 669-en jelöltek meg első helyen, és összesen 9 642 jelentkezés érkezett a szakra.
Így alakultak a jelentkezések az alapszakos társadalomtudományi képzéseken (a listában a nappali és levelező, illetve az államilag támogatott és önköltséges finanszírozási formák is szerepelnek):
Összesen 140 427-en adták le jelentkezésüket a 2026-os felsőoktatási felvételin, míg egy évvel korábban 129 730-an próbáltak bejutni valamelyik egyetemre vagy főiskolára.
Több ezer pedagógus hiányzik az iskolákból és óvodákból a 2025/2026-os tanév vége előtt. A meghirdetett állások száma egy év alatt közel negyedével emelkedett, különösen a matematika-, természettudományos és angoltanárokból van súlyos hiány, de nem minden megyében.
Krausz Ferenc alapítványa és a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány is köztük van.
Lannert Judit oktatási miniszter elmondta, hogy átalakítják a pedagógusképzést, amely részeként kivonják a tanárképzést az Nemzeti Közszolgálati Egyetemről.
Az oktatáskutató arra is reflektált, hogy milyen alapokból kellene kiindulnia egy valóban konstruktív és eredményes értékelési rendszernek.
Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.
A pedagógus társadalom számára a korábban kialakított teljesítményértékelési rendszer nem megfelelő, mert sem a modern neveléstudomány értékeit nem tükrözi, sem a valós teljesítmény mérésére nem alkalmas – olvasható annak a törvénynek az indoklásában, amely felfüggeszti a pedagógusok teljesítményértékelését.
Halácsy Péter, a Budapest School alapítója szerint komoly változtatásokat kellene bevezetni a felső tagozattal kapcsolatban, ami 80 éve nem szolgálja a célját.