Mínusz 3128 – ennyivel csökkent az állami ösztöndíjas képzések száma a 2025-ös pótfelvételin. Ez összességében mintegy 36 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Ennek ellenére vannak olyan egyetemek, melyek kifejezetten jól jártak, de arra is akad példa, ahol kereken ezer férőhellyel kevesebb állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg a pótfelvételin.
Augusztus 7-én éjfélig tart a pótfelvételi, amelynek keretében azok a diákok jelentkezhetnek egyetemre, akiket sehova sem vettek fel az idei felvételi eljárásban vagy nem is jelöltek meg egyetlen intézményt sem.
Bár a pótfelvételin főleg önköltséges képzéseket indítanak, de azért az állami ösztöndíjas szakokból is lehet válogatni. Ez utóbbiak száma idén 3128 férőhellyel csökkent. Ha megnézzük alaposan, állami ösztöndíjas formában főként hittudományi, informatikai és pedagógusképzések indulnak ősztől. Viszont hiába keresünk például bölcsész, gazdasági vagy jogi képzést állami ösztöndíjas formában az idei pótfelvételin, egyet sem találunk.
Mindezt úgy, hogy a tavalyi pótfelvételin a diákok 44 százaléka állami ösztöndíjas szakot jelölt meg, kétharmaduk alapszakot, mesterképzésre pedig a jelentkezők 15 százaléka felvételizett.
Kevesebb az állami ösztöndíjas hely ezeken az egyetemeken
A 2025-ös pótfelvételin a legtöbb állami ösztöndíjas helyet, összesen ezret, a Pannon Egyetemtől vették el, ahol idén csak önköltséges képzéseket indítanak. Érdemes megjegyezni, hogy tavaly a PE 450 állami ösztöndíjas helyet kapott informatikai és műszaki területen, de 50 állami ösztöndíjast vehettek fel pedagógus-és természettudományos szakokra.
A második legrosszabbul a Károli járt, ahol összesen 643-mal lett kevesebb az állami ösztöndíjas helyek száma. A KRE-n egyébként a pótfelvételin főként az állami ösztöndíjas pedagógusképzések kapacitásszáma csökkent, 653-mal tavalyhoz képest, viszont 10-zel több diákot vehetnek fel állami ösztöndíjasként az orvos-és egészségtudományi képzési területen ápoló alapszakra.
A harmadik legrosszabbul a Gál Ferenc Egyetem járt, ahol egy év alatt 515-tel csökkent az állami ösztöndíjas helyek kapacitása a pótfelvételin, ugyanakkor főleg hitéleti képzésektől vették el ezeket a helyeket.
Ezen kívül az Óbudai Egyetemen 335-tel, míg az ELTE-n 216-tal kevesebb állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg a pótfelvételin.
Az NKE jól járt
Ezzel párhuzamosan voltak olyan felsőoktatási intézmények, amelyek több állami ösztöndjías helyet kaptak.
Az adatokból jól látszik, hogy az állami ösztöndíjas kapacitásokat az egyik legjobban a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen növelték az idei pótfelvételin. 100-100 állami ösztöndíjas helyet kapott az államtudományi és a műszaki képzési terület az NKE-n.
Ezen kívül 100 állami ösztöndíjas helyet kapott az egyetem az ősztől újonnan induló pedagógusképzéseire. A pótfelvételin nappali tagozatos, állami ösztöndíjas formában is lehet angol-magyar, angol-német, magyar-német, magyar-történelem, német történelem szakos tanárnak jelentkezni.
Itt érdemes megjegyezni, hogy a rendes felvételi eljárásban az NKE osztatlan tanárképzéseire első helyen 82-en jelentkeztek, és például történelem-földrajz szakos osztatlan tanári szakra már 267 ponttal be lehetett jutni.
Hogy az egyetemek pontosan milyen képzéseket hirdettek meg az idei pótfelvételin, azzal részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
