Kiderült, mikorra újulhat meg a NAT
Lannert Judit oktatási miniszter szerint érthetőbb, tanulhatóbb tananyagra van szükség, és az is cél, hogy jusson idő a gyakorlásra.
A 2024-es felvételin már 372 ponttal be lehetett kerülni állami ösztöndíjasként jogra, de költségtérítéses formában volt olyan egyetem, ahol nappali tagozaton már egy erősen közepes-négyes érettségi is elég volt a bejutáshoz. Megnéztük, hogy az idei eljárásban mitől függ, hogy a ponthatárok felfelé vagy éppenséggel lefelé mozdulnak.
Az osztatlan jogászképzésen a többi szakhoz hasonlóan a ponthatárok:
függenek.
Vidéken több az állami ösztöndíjas hely
A 2025-ös felvételi eljárásban sem tette közzé az Oktatási Hivatal a szakos kapacitásokat, viszont a képzésterületenként az állami ösztöndíjjal felvehető hallgatók száma nyilvános. Ez a jogászokat képző egyetemeken a következőképpen alakul:
Az adatokból látszik, hogy a tavalyi évhez hasonlóan a vidéki egyetemek (a PTE-t leszámítva) durván kétszerannyi állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg, így feltehetően az idei eljárásban ezekre a helyekre alacsonyabb pontszámmal is be lehet majd kerülni. (Ezekbe a statisztikákban természetesen beletartoznak más jogi szakok, például az igazságügyi igazgatási, nemzetközi tanulmányok stb.)
| Intézményi pontok számítása 2025 |
Sokszoros a túljelentkezés
Érdemes azt is megjegyezni, hogy bár a képzeletbeli dobogóról éppen lecsúszott, de az osztatlan, nappali tagozatos jogászképzés idén is a top 10 legnépszerűbb szakok között szerepel. A 2025-ös felvételi eljárásban 2654-en jelölték meg az első helyen, míg az összes jelentkezők száma 6853 volt. Tavalyhoz képest az elsőhelyes és az összes jelentkezők száma is mintegy 10 százalékkal emelkedett, ami idén a ponthatárok emelkedéséhez vezethet.
Természetesen az sem mindegy, hogy a felvételizők melyik egyetemet hányadik helyre írták be. Az elsőhelyes jelentkezők száma idén egyetemként a következőképpen alakult:
A statisztikákból látszik, hogy legtöbben tavalyhoz hasonlóan az ELTE, a Pázmány, a Károli és a DE állami ösztöndíjas jogi képzésére szeretnének legjobban bekerülni. Tavaly (a debreceni jogi szak kivételével) ezekre a képzésekre 13-14-szeres volt a túljelentkezés, ehhez képest a Debreceni Egyetemen csak hétszeres.
| Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat |
Ha szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát. Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor. A 2024-as felvételi összes ponthatárát itt tudjátok megnézni. |
Ha összevetjük a képzésterületi kapacitásokat az elsőhelyes jelentkezők számával, akkor láthatjuk, hogy idén is sokszoros a túljelentkezés a legnépszerűbb jogi képzésekre, ezért ezeken a helyeken több, mint valószínű, hogy nem fognak csökkenni a ponthatárok.

Tavaly alacsonyabban húzták meg a ponthatárokat
Hogy végül hány pont lehet elég természetesen attól is függ, hogy hogyan sikerült a diákoknak az idei érettségi.
A jogászképzésnél az ELTE-n, a Károlin, a Debreceni Egyetemen, a Pécsi Tudományegyetemen a történelem mellett a matek vagy a magyar vagy a filozófia vagy pedig a nyelvi érettségi eredménye számít.
A Pázmányon, Miskolci Egyetemen, a Széchenyi Egyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen is ugyanezek tárgyak közül kettőt vesznek figyelembe, de ezeken a helyeken nem kötelező a történelemérettségi eredményeiből számolni a pontokat.
Fontos, hogy a figyelembe vehető tárgyak közül legalább egyből emelt szinten kellett érettségizniük a felvételizőknek. Ahhoz, hogy valaki ki tudja maxolni az érettségi pontokat, hiszen középszintű vizsgáért kevesebb felvételi pont jár, érdemesebb volt két emeltet bevállalnia.
Ugyan hivatalos statisztikák nincsenek, de az Eduline-nak nyilatkozó, történelemből emelt szinten érettségiző diákok azt mondták, hogy az írásbelin kifejezetten barátságos témákat kaptak, de a vizsga első részében egy-egy kérdés azért okozott meglepetést. A magyar emeltet is viszonylag könnyűnek érezték. A matek emelt viszont nem volt ennyire egyszerű, sőt az angol emelt írásbelijét a diákok nehezebbnek érezték a tavalyihoz képest, ami valószínűleg a pontokon is meg fog látszani.
A 2024-es felvételin a 2023-as eljáráshoz képest két egyetemet leszámítva csökkentek a ponthatárok az állami ösztöndíjas nappali képzéseken. Az ELTE-n ugyan egy ponttal, de a Miskolci Egyetemen például 25 ponttal lett tavaly alacsonyabb a ponthatár. A Pázmányon és a Szegedi Tudományegyetemen pedig ugyanannyi pont kellett a bejutáshoz.
A jogászképzéseken nappali tagozaton az állami ösztöndíjas szakokon a következőképpen alakultak a ponthatárok 2024-ben.
Ha az összes tényezőt figyelembe vesszük, akkor a jelentkezők növekvő száma és a viszonylag könnyebbnek tűnő magyar és történelem emelt miatt a népszerűbb egyetemek jogászképzésein nagy eséllyel néhány ponttal emelkedni fognak.
Lannert Judit oktatási miniszter szerint érthetőbb, tanulhatóbb tananyagra van szükség, és az is cél, hogy jusson idő a gyakorlásra.
Egyetlen vidéki gimnázium sincsen a legjobb háromban.
Van köztük, aki egyetemi pedagógusképző központ vezetője, de olyan is, aki ügyvéd, docens és író egyszerre.
Mészáros Csaba Tibort 2024 augusztusában Pintér Sándor mentette fel, mert az igazgató úgy döntött, nem veszi el a diákoktól a mobiljukat.
Korábban azt nyilatkozta, hogy a szocialista állambiztonság fenyegetéssel szervezte be, de ezután egyetlen jelentést sem adott.
Összegyűjtöttük azokat a matematika- és magyar nyelvi témaköröket, amelyekből a kilencedik évfolyamra készülő nyolcadikosok feladatokat kaphatnak a központi írásbeli felvételin.
A Tanítanék Mozgalom vezetője szerint a tankerületi vezetői pozíciókra pályázók még azt sem tudták, hogy a pályázataikat befogadták-e vagy sem.