A levélírás kifejezetten könnyű volt - ilyennek látta az emelt szinten vizsgázó diák a németérettségit

Az érettségi mindig megosztó a vizsgázók között, így biztos vannak, akik szerint nagyobb nehézségeket okoztak bizonyos feladatok. Azonban a nekünk megszólaló diák igen pozitív beszámolót adott az emelt szintű németérettségiről.

Német nyelvből emelt szinten 72 helyszínen 3061 vizsgázó tett ma érettségi vizsgát, a feladatok megoldására pedig összesen 240 percet kaptak.

Németérettségi 2025

Dóra, aki emelt szinten érettségizett német nyelvből, az Eduline-nak nyilatkozva elmondta, hogy összességében elégedett volt a feladatsorral, amely nehézségét tekintve hasonló szinten mozgott, mint az előző évek vizsgái, így nem okozott meglepetést a diákok számára.

A szövegértésnél „baráti feladatokat" kaptak. A második rész elején a többi vizsgázóval együtt ugyan izgultak egy kicsit, mert egyes feladattípusokkal nem szívesen találkoztak volna, de végül ez a rész is jól sikerült. Örömmel fogadta, hogy idén nem szerepelt olyan feladat, amelyben hibákat kellett volna felismerni és javítani az adott szövegben– ennek a többiek is nagyon örültek. A hallás utáni szövegértést pedig „vállalhatónak” nevezte.

Az íráskészségi feladat során egy hivatalos, és egy, az ünnepekhez kapcsolódó témájú levelet kellett megfogalmazniuk, amelyeket Dóra az emelt szinthez képest kifejezetten könnyűnek talált. Összegzésképpen úgy gondolja, sikeres vizsgát tett, és jó esélyt lát arra, hogy ötöst szerezzen.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.