Az előző napokhoz képest pénteken már jóval kevesebben vizsgáznak. Német nyelvből középszinten 11 096-an, emelt szinten pedig 3061-en mérettetik meg magukat. Mutatjuk, hogyan épül fel a vizsga és hány perc alatt kell megoldani a kapott feladatokat.
A 2025-ös tavaszi érettségi vizsgák első hete a némettel zárul pénteken.
Az idegen nyelvi vizsgák minden nyelvből ugyanúgy épülnek fel, függetlenül attól, hogy közép- vagy emelt szinten zajlanak. Ez a négy vizsgarész az;
Olvasott szöveg értése
Középszinten 60, emelt szinten 70 perc áll a rendelkezésre az I. feladatlap, vagyis az olvasott szövegértés feladatok megoldására. A vizsgázók ebben jellemzően négy, hétköznapi nyelvezetű szöveget kapnak – például újságcikkeket, használati utasításokat, menetrendeket, hirdetéseket, leveleket, ismeretterjesztő vagy szépirodalmi szövegeket –, melyekhez különböző típusú feladatokat kell megoldani.
A feladatok lehetnek:
A megadott idő leteltével ezt a feladatlapot beszedik, és kiosztják a következőt: a nyelvhelyességi részt.
Nyelvhelyesség
Középszinten erre 30, emelt szinten 50 perc jut. Itt azt vizsgálják, hogy a diák rendelkezik-e az adott szinthez szükséges nyelvtani ismeretekkel, szókészlettel, és képes-e megfelelő nyelvi szerkezeteket használni.
A feladatok típusa többek között lehet:
Az idő lejártával ezeket a feladatlapokat is összegyűjtik, és következik a hallott szöveg értése.
Hallott szöveg értése
Ez a rész általában három feladatból áll és a megoldására közép- és emelt szinten egyaránt 30 perc áll rendelkezésre. A hallott szövegek hétköznapi nyelvezetűek, anyanyelvi beszélők által előadott párbeszédek vagy történetek, amelyek például pályaudvaron, boltban, rádióban, telefonon vagy interjúban játszódnak, gyakran valamilyen háttérzajjal együtt.
A szövegeket a diákok kétszer hallgathatják meg: először egyben, majd rövid szünetekkel. A feladatokat, például:
– közvetlenül a hallgatás alatt kell megoldani, külön időkeret nélkül.
Íráskészség
Az írásbeli vizsga utolsó része az íráskészség, amely során két szöveget kell alkotniuk a diákoknak általában egy rövidebb és egy hosszabb levél formájában. A témákhoz kapcsolódó szempontokat a feladat megadja.
A lehetséges szövegtípusok:
A szövegírásra középszinten 60, emelt szinten 90 perc áll rendelkezésre. Ez az egyetlen vizsgarész, ahol szótár használható (egy- vagy kétnyelvű nyomtatott szótár), amit a vizsgázónak kell saját magának biztosítania.
Pontozás
Középszinten az írásbeli vizsgán összesen 117, emelt szinten 120 pont szerezhető.
Középszinten:
Emelt szinten: minden vizsgarész 30 pontot ér.
Szóbeli vizsga
A szóbelik az emelt szinten vizsgázóknak 2025. június 5–12., középszinten 2025. június 17. – július 3. között lesznek.
Középszinten a szóbeli 33, emelt szinten 30 pontot ér.
Mindkét szinten tételhúzás történik, de ezek kidolgozására nincs külön idő biztosítva. A tételeket középszinten az iskola, emelt szinten az Oktatási Hivatal határozza meg.
Középszinten a szóbeli három feladatból áll:
Emelt szinten szintén három feladatot kapnak a viizsgázók. Az első kettő ebben az esetben is beszélgetés a vizsgáztatóval és önálló kifejtés képek alapján, az utolsó azonban szituációs játék helyett egy véleményütköztető vita a vizsgáztatóval.
A szóbeli vizsga időtartama középszinten kb. 15 perc, emelt szinten kb. 20 perc.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
