Munkára való jelentkezés és véleménykifejtés- ilyen leveleket kell írniuk a németből érettségizőknek a vizsga utolsó részében

Elérkeztek az érettségizők a vizsga utolsó komponenséhez, az íráskészséghez. A feladatok megoldására 60 percük van.

  • Székács Linda

Nyári munkát keresve találnak egy lehetőséget, ahol gyerekeket lehet koordinálni egy mászóparkban. A feladat, hogy egy 80-100 szavas levélben be kell mutatkozni és érdeklődni kell a munka pontos körülményeiről.

A hosszabb levélben viszont egy iskolában tartott olvasó esttel kapcsolatban kell kifejteniük a vizsgázóknak a véleményüket. Mindezt 100-120 szóban.

Az íráskészségben minden évben két szöveget; egy rövidebb és egy hosszabb levelet kell írniuk a vizsgázóknak a megadott témákban és a megadott szempontok érintésével.

A szövegalkotás lehet

  • rövid, személyes jellegű közlés (pl. üzenet, naplóbejegyzés, blogbejegyzés), internetes hozzászólás,
  • e-mail,
  • meghívó,
  • magánjellegű vagy intézménynek szóló levél.

Hogyan épül fel az érettségi?

A középszintű érettségi négy részből áll, ezeket a következőképpen pontozzák majd az azt javító tanárok:

  • az olvasott szöveg értésére 33 pont a maximum,
  • a nyelvhelyességre 18,
  • a hallott szöveg értésére 33,
  • az íráskészségre pedig szintén 33 jár.

A júniusi szóbeli vizsgákon szintén 33 pontot lehet majd összeszedni, így áll össze a maximális 150 pont.

Hozzászólások

„A gólyatábor nem egy teljesítményteszt” – miért megyünk bele olyan dolgokba is, amelyeket valójában nem akarunk?

A gólyatábor egyszerre lehet az egyetemi évek izgalmas kezdete és komoly lelki próbatétel. Hol ér véget a komfortzónából való kilépés, és hol kezdődik a személyes határok átlépése? Miért megy bele valaki egy megalázó feladatba csak azért, mert mindenki más is megcsinálja, és miért élnek tovább évről évre a durva beavatási rítusok? A témáról Karkecz Virág pszichológussal beszélgettünk.

Túlzsúfolt óvodai csoportok, vitatott iskolaérettségi szabályok és növekvő adminisztráció: közös szakmai tervezettel állt elő a PSZ és a PDSZ

A két pedagógus-szakszervezet szerint sürgős, rendszerszintű változtatásokra van szükség az óvodai nevelésben, ezért közös szakmai tervezetben foglalták össze, hogyan változtatnának többek között a szakember-ellátottságon, a dolgozók bérezésén és munkakörülményein, az SNI-s és BTMN-es gyerekek ellátásán, valamint az óvodák finanszírozásán.