"A megadott szöveg feleslegesen nehéznek tűnik" - ezt gondolja az angolérettségi íráskészség részről az angoltanár

A vizsga többi része után az íráskészségről kérdeztük a nyelvtanárt.

  • Rodler Lili

Az olvasott szöveg értését és a nyelvhelyességi feladatokat követően a hallás utáni szövegértés és az önálló szövegalkotás feladataival kellett szembenézniük a vizsgázóknak.

Angolérettségi 2025

Mivel a hallott szövegértés hanganyaga nem jutott el az Eduline-hoz, ezért arról a szaktanár nem tudott véleményt mondani. Az viszont látható a feladatok felépítéséből, hogy az előző évekhez képest nem változott. A döntő az lehet ezekkel kapcsolatban, hogy milyen minőségű volt a hanganyag.

A rövid és hosszú esszék esetében az általunk kérdezett nyelvtanár hasonló véleményt alkotott, akárcsak a vizsga első felével kapcsolatban. "A baráti levélhez fűzött inputszöveg, amire reagálni kellett, feleslegesen bonyolultnak tűnik" - fejtette ki, illetve azt is hozzátette, hogy itt is sok olyan kifejezés volt, ami meghaladja a B1-es nyelvi szintet. "Itt ugye már használhattak szótárat, de nem feltétlenül okos arra használni az időt, hogy az alap szövegben nem ismert/tanult szavakat keresgéljük" - emelte ki.

A rövid esszével kapcsolatban annyit mondott, hogy ahogy tavaly is, idén is rengeteg információt kellett belesűrítsenek a vizsgázók egy rövid 80-100 szavas levélbe. És ahhoz, hogy egybefüggő és értelmes szöveget kapjanak nagyon összeszedetten kell fogalmazniuk.

A középszintű angolérettségi négy részből áll, ezeket a következőképpen pontozzák majd az azt javító tanárok:

  • az olvasott szöveg értésére 33 pont a maximum,
  • a nyelvhelyességre 18,
  • a hallott szöveg értésére 33,
  • az íráskészségre pedig szintén 33 jár.

A júniusi szóbeli vizsgákon szintén 33 pontot lehet majd összeszedni, így áll össze majd az angolérettségi 150 pontja.

Bővebben az angolérettségivel az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.