"A megadott szöveg feleslegesen nehéznek tűnik" - ezt gondolja az angolérettségi íráskészség részről az angoltanár

A vizsga többi része után az íráskészségről kérdeztük a nyelvtanárt.

  • Rodler Lili

Az olvasott szöveg értését és a nyelvhelyességi feladatokat követően a hallás utáni szövegértés és az önálló szövegalkotás feladataival kellett szembenézniük a vizsgázóknak.

Angolérettségi 2025

Mivel a hallott szövegértés hanganyaga nem jutott el az Eduline-hoz, ezért arról a szaktanár nem tudott véleményt mondani. Az viszont látható a feladatok felépítéséből, hogy az előző évekhez képest nem változott. A döntő az lehet ezekkel kapcsolatban, hogy milyen minőségű volt a hanganyag.

A rövid és hosszú esszék esetében az általunk kérdezett nyelvtanár hasonló véleményt alkotott, akárcsak a vizsga első felével kapcsolatban. "A baráti levélhez fűzött inputszöveg, amire reagálni kellett, feleslegesen bonyolultnak tűnik" - fejtette ki, illetve azt is hozzátette, hogy itt is sok olyan kifejezés volt, ami meghaladja a B1-es nyelvi szintet. "Itt ugye már használhattak szótárat, de nem feltétlenül okos arra használni az időt, hogy az alap szövegben nem ismert/tanult szavakat keresgéljük" - emelte ki.

A rövid esszével kapcsolatban annyit mondott, hogy ahogy tavaly is, idén is rengeteg információt kellett belesűrítsenek a vizsgázók egy rövid 80-100 szavas levélbe. És ahhoz, hogy egybefüggő és értelmes szöveget kapjanak nagyon összeszedetten kell fogalmazniuk.

A középszintű angolérettségi négy részből áll, ezeket a következőképpen pontozzák majd az azt javító tanárok:

  • az olvasott szöveg értésére 33 pont a maximum,
  • a nyelvhelyességre 18,
  • a hallott szöveg értésére 33,
  • az íráskészségre pedig szintén 33 jár.

A júniusi szóbeli vizsgákon szintén 33 pontot lehet majd összeszedni, így áll össze majd az angolérettségi 150 pontja.

Bővebben az angolérettségivel az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.