Az egyik páros kifejezetten jónak bizonyul a töriérettségi esszéi között a szaktanár szerint

Mutatjuk, mi a véleménye az esszétémákról a töritanárnak.

A töriérettségi II. részénél a diákoknak egy rövid és egy hosszú esszét kell írniuk. A rövidnek az egyetemes, a hosszúnak pedig a magyar történelemhez kell kapcsolódniuk.

Történelem érettségi 2025
  • Elérkezett az érettségi harmadik napja: mutatjuk, mit kell tudnotok a töriérettségiről
  • Vallások, Hunyadi, II. világháború - ilyen feladatokat kaptak az érettségizők töriből
  • Bethleni konszolidáció, liberalizmus, Rákóczi-szabadságharc - nehéz esszétémákat kaptak az érettségizők történelemből
  • Az egyik páros kifejezetten jónak bizonyul a töriérettségi esszéi között a szaktanár szerint
  • Az ötösért nagyon meg kell küzdeni - ilyennek látja a töritanár a középszintű töriérettségi első felét
  • Itt vannak a középszintű töriérettségi első részének nem hivatalos megoldásai
  • Így kellett megírni a rövid esszéket a középszintű töriérettségin
  • Így kellett megoldani a középszintű töriérettségi hosszú esszéit
  • "Első olvasásra Rákóczi könnyebbnek tűnt" - ilyennek látták a diákok a középszintű történelemérettségit
  • Barátságos esszétémákat kaptak az emeltesek - így értékelik a kapott feladatokat a vizsgázók történelemből
  • Az érettségizők az alábbi párosok közül választhatnak:

    • Liberalizmus (rövid)
    • A bethleni konszolidáció (hosszú)

    vagy

    • Európa népességének változása a 20. század második felében (rövid)
    • Rákóczi-szabadságharc (hosszú)

    A történelemtanár szerint mindig a nagy esszé alapján érdemes kiválasztani a párosítást, hiszen az ér több pontot.

    A bethleni konszolidáció egy elég jól tanítható téma, melyet alaposan végig szoktak venni a történelemtanárok az órán. Mellette a liberalizmus pedig egy nagyon kedvező párosítás. Így szerinte többen fogják ezt a két esszét választani.

    A Rákóczi-szabadságharc már nehezebb feladat, így ha valaki nem ismeri nagyon mélyen ezt a témát, nem feltétlenül lesz ez a jó választás.

    Az emelt szintű érettségiket a diákok központilag írják. Arról, hogy ők milyen feladatokat kaptak, jelenleg nincsenek információink. A vizsga után azonban beszélünk majd olyan diákokkal, akik emelt szinten érettségiztek, így akkor is érdemes lesz figyelni az oldalt.

    A töriérettségiről szóló tudósításunkat itt olvashatjátok:

     

     

     

    Hozzászólások

    Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

    Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

    „Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

    Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

    Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

    Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.