Az egyik páros kifejezetten jónak bizonyul a töriérettségi esszéi között a szaktanár szerint

Mutatjuk, mi a véleménye az esszétémákról a töritanárnak.

A töriérettségi II. részénél a diákoknak egy rövid és egy hosszú esszét kell írniuk. A rövidnek az egyetemes, a hosszúnak pedig a magyar történelemhez kell kapcsolódniuk.

Történelem érettségi 2025
  • Elérkezett az érettségi harmadik napja: mutatjuk, mit kell tudnotok a töriérettségiről
  • Vallások, Hunyadi, II. világháború - ilyen feladatokat kaptak az érettségizők töriből
  • Bethleni konszolidáció, liberalizmus, Rákóczi-szabadságharc - nehéz esszétémákat kaptak az érettségizők történelemből
  • Az egyik páros kifejezetten jónak bizonyul a töriérettségi esszéi között a szaktanár szerint
  • Az ötösért nagyon meg kell küzdeni - ilyennek látja a töritanár a középszintű töriérettségi első felét
  • Itt vannak a középszintű töriérettségi első részének nem hivatalos megoldásai
  • Így kellett megírni a rövid esszéket a középszintű töriérettségin
  • Így kellett megoldani a középszintű töriérettségi hosszú esszéit
  • "Első olvasásra Rákóczi könnyebbnek tűnt" - ilyennek látták a diákok a középszintű történelemérettségit
  • Barátságos esszétémákat kaptak az emeltesek - így értékelik a kapott feladatokat a vizsgázók történelemből
  • Az érettségizők az alábbi párosok közül választhatnak:

    • Liberalizmus (rövid)
    • A bethleni konszolidáció (hosszú)

    vagy

    • Európa népességének változása a 20. század második felében (rövid)
    • Rákóczi-szabadságharc (hosszú)

    A történelemtanár szerint mindig a nagy esszé alapján érdemes kiválasztani a párosítást, hiszen az ér több pontot.

    A bethleni konszolidáció egy elég jól tanítható téma, melyet alaposan végig szoktak venni a történelemtanárok az órán. Mellette a liberalizmus pedig egy nagyon kedvező párosítás. Így szerinte többen fogják ezt a két esszét választani.

    A Rákóczi-szabadságharc már nehezebb feladat, így ha valaki nem ismeri nagyon mélyen ezt a témát, nem feltétlenül lesz ez a jó választás.

    Az emelt szintű érettségiket a diákok központilag írják. Arról, hogy ők milyen feladatokat kaptak, jelenleg nincsenek információink. A vizsga után azonban beszélünk majd olyan diákokkal, akik emelt szinten érettségiztek, így akkor is érdemes lesz figyelni az oldalt.

    A töriérettségiről szóló tudósításunkat itt olvashatjátok:

     

     

     

    Hozzászólások

    Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

    „A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

    Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

    Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

    Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

    Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.