240 perc után véget ért az idei magyarérettségi. Mutatjuk, hogyan kellett megoldani a második rész feladatait a szaktanár szerint. A magyarérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Metropolitan Egyetemnek!
Itt van a második rész első feladatának a nem hivatalos megoldása:
Novella elemzése: Örkény: Meddig él egy fa?
-szerző: Örkény István, 20. századi magyar próza egyik meghatározó alkotója, híres műfaji újítása az ’egyperces novella’, azonban ez a mű nem ebbe a kategóriába tartozik. A szerző jellemzője a groteszk ábrázolásmód. Életének egyik meghatározó élménye a második világháborús munkaszolgálata a doni fronton, majd a hadifogság.
-novella: 1962-es keletkezésű
-cím: kérdés, élettel kapcsolatos, előrevetíti élet és halál témájának megjelenését
-szereplők: két szereplő jelenik meg, a családfő, Bán Sándor, csak említésként.
-helyszín: vidéki magyar város, mely a történetben később derül ki.
-ellentételezés már a két nő ábrázolásakor megjelenik, kettejük fizikai és lélektani ellentétére épül a mű:
Bánné- otthon van fényt gyújt, kinn sötétség. Megtudjuk, hogy háború van, közeledik a front, a nő nem pusztán a sötéttől fél, ami kinn van. Kopogtatástól megijed.
Megjelenik a másik nő, az ellenpont:
-a szerző jelzi, hogy abban a sötét, ködös kinti világban egyedül érkezik ez a nő, akinek nevét nem tudjuk meg. Bánnénak nagyon sok olyan ellenpontja lehetne az adott korban, sok az ilyen sors.
Külsejüknek leírás is szemléletes ellentétekre épül:
-Bánné élettel teli asszony, minden porcikája kerek, épp várandós, maga a fiatal élet, azt is megtudjuk, hogy a férje a széltől is óvta, valós élettapasztalata vajmi csekély lehet.
-Az érkező vásárló leírásában Örkény részletezőbb, alapos bemutatásra törekszik, külsejével, mozdulatainak részletes leírásával képszerűvé teszi az olvasónak ezt az asszonyt. Bemutatja képében a múltat: egy régies, divatjamúlt külsejű, emlékeit, életének maradványait magával hordó nőt, akit ereje elhagyott már („erejevesztett”, „sápadt”,”kinyitotta buggyos retiküljét, mely úgy tele volt kacatokkal (…) emléktárgyakkal). A szerző leírásával egyszerre kelt szánalmat és részvétet az olvasóban, utóbbi folyamatosan, a történet előrehaladtával dominássá válik.
A vásárló egy fát szeretne venni, amely szimbólum, kulcsmotívum a történetben. A fa magának az életnek a jelképe, illetve mitológiai megjelenése a földi és al(túl)világi élet összekötője. Az asszony nem tipikus, megszokott módon keres fát, így a választása is jelképes, nem megszokott. A megfelelő fa keresése közben a két nő élethelyzetének újabb ellentéte jelenik meg, míg Bánné várandós, új életet fog adni, addig a vásárló halálos beteg. Élethelyzetének megfelelő fát választ „ zörgő, csontos ágaival épp a mezsgye szélén áll.”
Mivel megtudjuk, hogy a vásárló halálos beteg, motivációja jobban érthető lesz az olvasó számára, majd miután a fát nem akarja elvinni, pusztán megveszi és helyén hagyja, érezhető az élettől búcsúzó asszony törekvése, hogy valamit itt hagyjon magából, ami élő. („meddig él egy hárs?(…)Száz évig is?)
Meghagyja, majd kifizeti a fa jövőbeni gondos ápolását, majd amilyen hirtelen jött, olyan hirtelen távozik („ nem nyújtott kezet , és nem is nézett vissza többet”).
-A halálos beteg asszony által az Örkény által táncosnői kecsességgel tevékenykedő fiatal nő találkozik az elmúlással, az élet végességével, és azzal a könyörtelen ténnyel, hogy a fiatalság egyszer visszafordíthatatlanul elmúlik.
-A mű alapvetően a két nő párbeszédére épül, de Örkény meglehetősen szűkszavúan beszélteti szereplőit, szavaikban nincsenek felesleges elemek, lényegi és tömör minden mondatuk.
Ez pedig a témakifejtő esszé nem hivatalos megoldása:
Történelmi események irodalmi feldolgozása
-Már az ókori mitológia egyik fő törekvése a világban megjelenő történelmi események megmagyarázása, értelmezése, feldolgozhatóvá tétele. Az emberiség sorsa, annak bemutatása valóban egyidős irodalmunkkal.
-Az ókori görög irodalom két nagy eposza, Homérosz Íliásza és az Odüsszeia is történelmi események bemutatását tartalmazza, mindkét esetben egyik célja a meghatározó történelmi események és hősök megőrzése.
-Történelmi események irodalmi témává tétele fontos identitásképző szereppel is bír. Magyar irodalmi hagyományainkban is megfigyelhető a történelmi eseményekben való lét nemzeti identitássá válása- erre jó példa pl.: Arany János Hunyadi balladái (19.századi szerző 15. századi történelmi eseményekről), vagy a Szondi két aprója, amely a 16. századi Drégely várának védőinek sorsát mutatja be, morális üzenetet adva.
-Zrínyi Szigeti veszedelme dédapja szigetvári tetteit és hősiességét teszi barokk nemzeti eszménnyé.
-Petőfi Sándor és kortársainak alkotásai ma az 1848-49-es események elmaradhatatlan bemutatói, értelmezői, kiegészítői. Petőfi neve , vagy akár a Nemzeti dal című költeménye egybeforrt a forradalom eseményeivel a köztudatban is. Költészete jó példa arra, amikor egy költő a kort, a történelmi eseményeket, amelyekben él, művészetének egyik meghatározó tárgyává teszi.
-Jókai regényei szintén segítették a mindenkori magyar olvasót történelmi korok és események jobb megismerésében. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharcnak emléket állító regénye,A kőszívű ember fiai ma is kötelező olvasmány.
- A 20. század vérzivataros időszaka, történelmi eseményei bőven adtak témát a magyar és külföldi szerzőknek. Radnóti Miklós lírája,(kiemelhetnénk költeményei közül a Razglednicákat, vagy a Hetedik eclogát, vagy az Erőltetett menetet) Szép Ernő Emberszag című műve a szerző saját sorsáról, az egyén szemszögéből ad képet a második világháború történelmi eseményéről, Remarque Nyugaton a helyzet változatlan című regénye az első világháborúnak és egyénre való hatásainak nagy erejű bemutatása.
A szerzők nem pusztán korukat mutathatták be, visszatérhettek régebbi korok bemutatására. Vörösmarty Mihály Zalán futása című hőskölteménye a honfoglalás korát eleveníti fel, már első sorában is mutatva a múltba való visszatekintés egyik lehetséges okát : „ Régi dicsőségünk, hol késel az éji homályban?”. Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye a 20. századi olvasót a magyar-török harcokig vitte vissza, egyének sorsán keresztül mutatva be a történelem azon korszakát.
-Összegzésül elmondható, bármelyik korszakban született történelmi témájú műveket is szemlélünk meg, történelem és az egyén sorsa az irodalomban összefonódik. Az irodalom lehetőséget teremt a történelem tényeinek egyénivé tételére, akár tényszerűen, akár a fantázia eszközeit használva.
Mikor jönnek a hivatalos megoldókulcsok?
Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint az érettségi vizsgák feladatsorait a javítási-értékelési útmutatókkal együtt a vizsgát követő napon hozzák nyilvánosságra. Ez azt jelenti, hogy a reggel 8.00, illetve 9.00 órakor kezdődő vizsgák esetében a vizsga másnapján reggel 8.00 órakor, a 14.00 órakor kezdődő vizsgák esetében pedig a vizsgát követő nap 14.00 órakor.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
