Nevekről szóló szöveg a szövegértésben, stílusirányzatok, memoriter, műfajok, fogalmak az irodalmi műveltségi feladatlapban. Mutatjuk, milyen feladatokat kaptak a diákok a magyarérettségi első részében, és mennyi idejük lesz ezek megoldására. A magyarérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Metropolitan Egyetemnek.
Minden a nevek körül forog a magyarérettségi első részében. Erről szóló szöveget kaptak a diákok a szövegértésében.
A feladatlap I. részében jellemzően egy 800-1000 szavas ismeretterjesztő szöveget, publicisztikai művet, vagy annak egy részletét kell elolvasniuk a vizsgázóknak és megoldani az azokkal kapcsolatos feladatokat. Így mérik fel ugyanis azt, hogy mennyire képesek figyelmesen olvasni és értelmezni a kapott szöveget.
A szövegértésben kapott feladatok között idén szerepel táblázat, a helyes válasz aláhúzása és számos indoklást igénylő példa is.
Ezek megoldásával összesen 40 pontot szerezhetnek a vizsgázók. Ezt követi a szintén I. részhez tartozó irodalmi műveltségi teszt, amivel további 20 pontot szerezhetnek a vizsgán.
Az idei tesztben számonkérnek stílusirányzatokat, műfajokat, fogalmakat, de feltűnik köztük Arany János és Zrínyi Miklós is.
Az I. feladatsor megoldására a diákoknak összesen 90 percük van. Ennyi idő alatt kell tehát kivitelezniük a kapott szöveg figyelmes elolvasását, értelmezését, a hozzá kapcsolódó feladatok megoldását és az irodalmi műveltségi teszt kitöltését is.
Milyen feladatokat kaptak az emelt szinten vizsgázók?
Az emelt szintű érettségiket a diákok központilag írják. Arról, hogy ők milyen feladatokat kaptak, jelenleg nincsenek információink. A vizsga után azonban beszélünk majd olyan diákokkal, akik emelt szinten érettségiztek, így akkor is érdemes lesz figyelni az oldalt.
A magyarérettségi legfontosabb eseményeiről szóló tudósításunkat itt követhetitek:
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
