Durván visszaesett a rövidített tanári mesterképzésekre jelentkezők száma

A 3 féléves képzésekre feleannyian jelentkeztek, mint a 2024-es felvételin.

Az Oktatási Hivatal korábban arról számolt be, hogy az előző évi felsőoktatási felvételin kiemelkedően nagy volt az érdeklődés a rövid ciklusú tanári mesterképzések, melyekre összesen 4977-en jelentkeztek. Ebből:

  • négy féléves tanári mesterképzésre 748,
  • három féléves tanári mesterképzésre 1814,
  • két féléves tanári mesterképzésre pedig 2415-en jelentkeztek.

Idén ez a szám azonban jócskán visszaesett; az OH adatai szerint 3226-an jelentkezett tanári mesterképzésre, tehát több mint 1000 fővel kevesebben, mint tavaly.

Első helyen 1253 fő jelölte meg valamelyik 2025 szeptemberében induló tanári mesterképzést.

A közzétett adatok alapján a négy féléves tanári mesterképzésre 665, a három féléves tanári mesterképzésre 660, a két féléves tanári mesterképzésre pedig 1901-en jelentkeztek. Ebből azt látni, hogy például a 3 féléves képzéseknél kevesebb mint a felére esett vissza a jelentkezés.

100 pontból 93 - magas ponthatárokra számíthatnak a mesterképzésre felvételizők is az idei felvételiben

Legnépszerűbb szakok

A két féléves képzések esetében a lista élén az angol nyelv és kultúra, egészségügyi és a természettudomány-környezettan szakok állnak. A három féléves képzéseknél szintén az angol nyelv és kultúra, az agrármérnök és a földrajztanár áll a top 3 helyen. A négy féléves képzéseknél a magyar nyelv és irodalom, az angol nyelv és kultúra, valamint a történelemtanár szak van legelől a sorban.

Kőkemény ponthatárokat kell megugraniuk azoknak, akik a felvételi legnépszerűbb képzéseire jelentkeztek

Érdemes megjegyezni, hogy a legtöbb jelentkezővel rendelkező szakokon is maximum 18-16 fő található és nagyon sok szakot csak 1-1 felvételiző jelölt meg.

A 2025-ös felsőoktatási felvételin pedig 821 olyan nappali tagozatos állami ösztöndíjas alapszak van, amiket senki sem jelölt meg:

 

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.