Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A 3 féléves képzésekre feleannyian jelentkeztek, mint a 2024-es felvételin.
Az Oktatási Hivatal korábban arról számolt be, hogy az előző évi felsőoktatási felvételin kiemelkedően nagy volt az érdeklődés a rövid ciklusú tanári mesterképzések, melyekre összesen 4977-en jelentkeztek. Ebből:
Idén ez a szám azonban jócskán visszaesett; az OH adatai szerint 3226-an jelentkezett tanári mesterképzésre, tehát több mint 1000 fővel kevesebben, mint tavaly.
Első helyen 1253 fő jelölte meg valamelyik 2025 szeptemberében induló tanári mesterképzést.
A közzétett adatok alapján a négy féléves tanári mesterképzésre 665, a három féléves tanári mesterképzésre 660, a két féléves tanári mesterképzésre pedig 1901-en jelentkeztek. Ebből azt látni, hogy például a 3 féléves képzéseknél kevesebb mint a felére esett vissza a jelentkezés.
Legnépszerűbb szakok
A két féléves képzések esetében a lista élén az angol nyelv és kultúra, egészségügyi és a természettudomány-környezettan szakok állnak. A három féléves képzéseknél szintén az angol nyelv és kultúra, az agrármérnök és a földrajztanár áll a top 3 helyen. A négy féléves képzéseknél a magyar nyelv és irodalom, az angol nyelv és kultúra, valamint a történelemtanár szak van legelől a sorban.
Érdemes megjegyezni, hogy a legtöbb jelentkezővel rendelkező szakokon is maximum 18-16 fő található és nagyon sok szakot csak 1-1 felvételiző jelölt meg.
A 2025-ös felsőoktatási felvételin pedig 821 olyan nappali tagozatos állami ösztöndíjas alapszak van, amiket senki sem jelölt meg:
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.