Az ELTE-n van olyan kar, ahol a nyelvvizsga, míg máshol az emelt szintű nyelvi érettségi ér többet. Mutatjuk a részleteket.
A 2025-ös felvételi eljárásban az egyetemek továbbra is saját hatáskörben dönthetnek többek között arról, hogy 100 pont erejéig mire, mennyi intézményi pontot adnak.
| Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat |
Ha szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát. Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor. A 2024-as felvételi összes ponthatárát itt tudjátok megnézni. |
Pluszpont járnak többek között
Jó, ha tudjátok, hogy amennyiben például emelt szinten érettségiztek egy nyelvből és 60 százalék feletti eredményt értek el, akkor vagy az emelt szintű érettségiért vagy pedig a nyelvvizsgáért járó pluszpontokat számítják be attól függően, hogyan jártok jobban.
Az ELTE-n nagy különbség van az egyes karok között, ezért a felvételi tájékoztatót érdemes alaposan megnéznetek.
Ha például osztatlan jogi képzésére készültök, akkor jobban megéri emelt szintű érettségit tennetek idegen nyelvből, hiszen erre 50 pontot kaphattok, ha legalább 45 százalékos eredményt értek el. Ehhez képest a papíron ugyanannyit érő B2-es középfokú nyelvvizsgára csak 28 pont jár, míg a C1-es komplex felsőfokú nyelvvizsga esetében 50 intézményi pontra vagytok jogosultak.
Nyelvtudásra ezen a szakon legfeljebb 50 pontot kaphattok. Így például hiába van két középfokú nyelvivizsgátok - az egyik angolból, a másik meg például németből - akkor is 50 intézményi pontra vagytok jogosultak.
Ugyanígy maxolhatjátok a nyelvtudásért járó pontokat az ELTE Pedagógiai-és Pszichológiai Karán, ha pszichológia alapszakot jelölnétek meg vagy ha az Informatikai Karra készültök.
Nagyon hasonló a helyzet az ELTE BTK-n, hiszen ezeknél az alapszakoknál több pluszpontot kaphattok, ha a középfokú nyelvvizsga helyett vagy mellett emelt szinten is érettségiztek nyelvből. Azonban azt érdemes megjegyezni, hogy például anglisztika alapszakon felvételi követelmény az angol emelt, míg a germanisztika szakon németből elég a középszintű érettségi is.
Ha az ELTE Gazdálkodástudományi Karára szeretnétek bekerülni például gazdálkodási és menedzsment alapszakra, akkor viszont érdemes letennetek a középfokú nyelvvizsgát idegen nyelvből. Erre összesen 28 pontot kaphattok, így összesen 3 ponttal többet szerezhettek, mintha ugyanabból a nyelvből emelt szinten érettségiznétek. (A felsőfokú nyelvvizsga ezen a karon is 50 pontot ér.) Fontos, hogy emelt szintű nyelvi érettséginél csak az angolt, a franciát, a németet, az olaszt, az oroszt és a spanyolt számítják be.
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.
