A felsőoktatási felvételin rendre előfordult az a furcsa helyzet, hogy az adott egyetemen a költségtérítéses képzésen magasabb ponthatárt húztak, mint az állami ösztöndíjason. Így volt ez idén például a mérnökinformatikus, gépészmérnök, vagy éppenséggel az általános orvosi szak esetében is.
A felvételi ponthatárokat három dolog határozza meg:
Ha nagyon leegyszerűsítjük, akkor minél több és minél jobb eredményű diák jelentkezett egy szakra, annál magasabb lesz ott a ponthatár.
A felvételi algoritmus a jelentkezőket intézményenként és szakonként sorrendbe állítja a pontszámuk alapján: a legjobb eredményű felvételizőtől kiindulva sorolja be őket, figyelembe véve a diákok preferenciáit is, vagyis hogy ki melyik képzést tette az online jelentkezési lap első, második, harmadik stb. helyére. Ha az első helyen szereplő szak már „betelt” olyan jelentkezőkkel, akiknek egy adott felvételizőnél magasabb volt a pontszáma, a diák már csak a második helyre sorolt szakra juthat be. Ha ott sem jár sikerrel, jön a harmadik helyen lévő képzés és így tovább. Egy szak ponthatára annak a felvételizőnek az összpontszáma lesz, aki utolsóként „befért” az adott képzésre.
Általában az önköltséges képzésekre alacsonyabb a ponthatár, így a többség azt a második vagy a többiek helyre teszi amolyan tartalékként. Azonban az idei felvételin 2905 felvételiző jelölte meg az alap-vagy osztatlan képzés önköltséges formáját az első helyen. Ebben feltehetően szerepet játszott az új, megváltozott pontszámítás vagy éppenséggel az új érettségi miatti bizonytalanság, és ez a közel 3000 diák biztosra akart menni.
Azonban ha az elsőhelyes önköltséges szakokra jelentkezőknek a várthoz képest jobban sikerültek az érettségik, és ráadásul ezek az önköltséges képzések kis kapacitásszámúak voltak, és például 3-5 jelentkezővel már elindultak, akkor ezeken a szakokon megugrottak a ponthatárok.
Ez történhetett az alábbi képzések esetében is:
BGE gazdaságinformatikus
BME energetikai mérnöki
DE gépészmérnöki
OE-AMK mérnökinformatikus
OE-AMK műszaki menedzser
PTE általános orvos
Ha kíváncsiak vagytok a többi ponthatárra, itt tudjátok őket megnézni.
Nem érdemes nem megjelölni az állami ösztöndíjas képzést
Hogy ne álljon elő az a helyzet, hogy azért csúsztok le az állami ösztöndíjas képzésről, mert bizonytalanok vagytok magatokban, ne kövessétek el azt a hibát, hogy az állami ösztöndíjas képzést meg sem jelölitek a jelentkezési listátokon, mert úgy gondoljátok, nincs rá esélyetek.
Ahogy fentebb leírtuk, a végső ponthatárok több szempont alapján alakulnak, jósolni pedig lehet az előző évek ponthatárai alapján, de nem igazán érdemes. Mindenképp állami ösztöndíjas képzést jelöljetek meg a jelentkezési listátok első helyén, és a képzés önköltséges változata csak a második helyen szerepeljen. Ez nem kerül semmibe, hiszen egy képzés állami ösztöndíjas vagy költségtérítéses párjának felvétele a listába nem számít extra jelentkezési helynek.
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
