A felsőoktatási felvételin rendre előfordult az a furcsa helyzet, hogy az adott egyetemen a költségtérítéses képzésen magasabb ponthatárt húztak, mint az állami ösztöndíjason. Így volt ez idén például a mérnökinformatikus, gépészmérnök, vagy éppenséggel az általános orvosi szak esetében is.
A felvételi ponthatárokat három dolog határozza meg:
Ha nagyon leegyszerűsítjük, akkor minél több és minél jobb eredményű diák jelentkezett egy szakra, annál magasabb lesz ott a ponthatár.
A felvételi algoritmus a jelentkezőket intézményenként és szakonként sorrendbe állítja a pontszámuk alapján: a legjobb eredményű felvételizőtől kiindulva sorolja be őket, figyelembe véve a diákok preferenciáit is, vagyis hogy ki melyik képzést tette az online jelentkezési lap első, második, harmadik stb. helyére. Ha az első helyen szereplő szak már „betelt” olyan jelentkezőkkel, akiknek egy adott felvételizőnél magasabb volt a pontszáma, a diák már csak a második helyre sorolt szakra juthat be. Ha ott sem jár sikerrel, jön a harmadik helyen lévő képzés és így tovább. Egy szak ponthatára annak a felvételizőnek az összpontszáma lesz, aki utolsóként „befért” az adott képzésre.
Általában az önköltséges képzésekre alacsonyabb a ponthatár, így a többség azt a második vagy a többiek helyre teszi amolyan tartalékként. Azonban az idei felvételin 2905 felvételiző jelölte meg az alap-vagy osztatlan képzés önköltséges formáját az első helyen. Ebben feltehetően szerepet játszott az új, megváltozott pontszámítás vagy éppenséggel az új érettségi miatti bizonytalanság, és ez a közel 3000 diák biztosra akart menni.
Azonban ha az elsőhelyes önköltséges szakokra jelentkezőknek a várthoz képest jobban sikerültek az érettségik, és ráadásul ezek az önköltséges képzések kis kapacitásszámúak voltak, és például 3-5 jelentkezővel már elindultak, akkor ezeken a szakokon megugrottak a ponthatárok.
Ez történhetett az alábbi képzések esetében is:
BGE gazdaságinformatikus
BME energetikai mérnöki
DE gépészmérnöki
OE-AMK mérnökinformatikus
OE-AMK műszaki menedzser
PTE általános orvos
Ha kíváncsiak vagytok a többi ponthatárra, itt tudjátok őket megnézni.
Nem érdemes nem megjelölni az állami ösztöndíjas képzést
Hogy ne álljon elő az a helyzet, hogy azért csúsztok le az állami ösztöndíjas képzésről, mert bizonytalanok vagytok magatokban, ne kövessétek el azt a hibát, hogy az állami ösztöndíjas képzést meg sem jelölitek a jelentkezési listátokon, mert úgy gondoljátok, nincs rá esélyetek.
Ahogy fentebb leírtuk, a végső ponthatárok több szempont alapján alakulnak, jósolni pedig lehet az előző évek ponthatárai alapján, de nem igazán érdemes. Mindenképp állami ösztöndíjas képzést jelöljetek meg a jelentkezési listátok első helyén, és a képzés önköltséges változata csak a második helyen szerepeljen. Ez nem kerül semmibe, hiszen egy képzés állami ösztöndíjas vagy költségtérítéses párjának felvétele a listába nem számít extra jelentkezési helynek.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
