476 pont: az ELTE húzta a legmagasabb ponthatárt az osztatlan jogász szakon

Este nyolckor nyilvánosságra hozták a 2024-es felvételi ponthatárait. Mutatjuk, milyen ponthatárokat húztak a jogi szakokon.

Az egyik legnépszerűbb szak már évek óta a jogászképzés, ahol közismert, hogy minden évben nagyon magasak a ponthatárok. Az Oktatási Hivatal statisztikái szerint idén 4178-an jelölték meg első helyen az osztatlan jogászképzést.

2024-ben felvételiztek? Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat

Ha szeretnétek biztosra menni, már feltöltöttetek minden fontos dokumentumot, és szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát.

Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor. A 2023-as felvételi összes ponthatárát itt tudjátok megnézni.Július 24-én 20 órakor pedig jövünk az idei ponthatárokkal.

Az összes ponthatárt itt tudjátok megnézni.

Mutatjuk milyen ponthatárokat húztak 2024-ben az egyetemek az állami ösztöndíjas osztatlan jogász szakon:

  • DE-ÁJK:431
  • ELTE-ÁJK: 476
  • KRE-ÁJK: 436
  • ME-ÁJK: 372
  • PPKE-JÁK: 467
  • PTE-ÁJK: 421
  • SZE-DFK: 394
  • SZTE-ÁJK: 438
Ponthatárok 2024

        Hozzászólások

        A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

        A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

        Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

        A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

        A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

        A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.