Felvételi 2024: ennyi pontot kaphattok a BME-n a nyelvvizsgáért

Minimum 18, de maximum 50 pontot is kaphattok a nyelvvizsgátokért, ha a BME-re felvételiztek. Mutatjuk melyik eredmény mennyit ér.

2024-ben nemcsak az érettségi változik, hanem a felvételi pontszámítás is. A kiosztható többletpontok, vagy új nevükön: intézményi pontok összege továbbra is maximum 100 pont lehet, arról viszont az egyetemek maguk határozhatnak, hogy mire és mennyit adnak, amibe a nyelvvizsgák értékelése is beletartozik.

A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem alapszakjain maximum 50 pontot szerezhettek a nyelvvizsgával vagy azzal egyenértékű nyelvtudást igazoló dokumentummal. Más felsőoktatási intézményekhez hasonlóan a BME is értékeli a résznyelvvizsgákat is. Mutatjuk, mire mennyi pontot adnak:

  • B2 államilag elismert írásbeli nyelvvizsga: 18 pont
  • B2 államilag elismert szóbeli nyelvvizsga: 18 pont
  • B2 komplex államilag elismert nyelvvizsga: 36 pont
  • C1 államilag elismert írásbeli nyelvvizsga: 25 pont
  • C1 államilag elismert szóbeli nyelvvizsga: 25 pont
  • C1 komplex államilag elismert nyelvvizsga: 50 pont
Ezek a pontozások vonatkoznak a nyelvvizsgával egyenértékű dokumentumokra is.
Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.