Hogyan számolják a tanulmányi pontokat? Hány pontot ér egy középszintű érettségi vagy a nyelvvizsga? Mutatjuk, hogyan változik 2024-től a felvételi pontszámítás.
Idén nemcsak az érettségi, hanem a felvételi pontszámítás is módosul: még 2022-ben jelentette be a kormány a pontszámítási szabályok átalakítását, amelynek legfontosabb része, hogy a központi szabályok helyett az egyetemek egyénileg határozzák meg felvételi követelményeket, például milyen tárgyakból kötelező emelt szintű érettségit tenni, húznak-e minimumponhatárt, miket fogadnak el ötödik érettségi tárgyként, hány pont jár a nyelvtudásra vagy éppenséggel a különböző versenyeredményekre.
Lényeges, hogy az előző évekhez hasonlóan idén is 500 pontot lehet szerezni:
Jó ha tudjátok, hogy 2024-ben is lehet duplázni az érettségi pontokat, ha a középiskolai eredményeitek egy kicsit gyengébben sikerültek.
Tanulmányi pontok számítása 2024-ben
A középiskolai pontokat idén is a tizenegyedik, illetve a tizenkettedik évvégi jegyekből számolják. Az viszont már egyetem-és szakfüggő, hogy a magyar, a matek, a töri és egy választott idegen nyelv mellett milyen tárgyat fogadnak el ötödikként. Ez összesen 100 pontot ér.
Szintén 100 pontot kaphattok az érettségitek százalékos eredményeinek átlagára. Itt nem tesznek különbséget emelt - és középszintű érettségi között, csak a százalék számít.
| A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről |
|
Érettségi eredmények számítása 2024-ben
Mivel 2024-től az egyetemek maguk határozzák meg, melyik az tárgyak eredményét veszik figyelembe az érettségi pontok számításánál. (Általában több tantárgyat jelölnek meg, amelyek közül mindig a kettő legjobban sikerült érettségi eredményét veszik figyelembe.) Az egyetemek még azt is előírhatják, hogy az adott tárgyból a felvételhez milyen szintű érettségit kérnek. Ha például a Corvinus gazdálkodási és menedzsment alapszakára szeretnétek bekerülni, akkor
tárgyak közül közül egy esetében kell emelt szintű érettségit tennetek.
Az idei pontszámítás másik fontos módosítása, hogy az érettségi pontok számításánál a sikeres középszintű érettségi vizsga százalékos eredményének mindössze kétharmadát kaphatjátok meg, míg az emelt szintű vizsga százalékos eredményét továbbra is százszázalékban számolják.
Például egy 87 százalékos középszintű matekérettségiért a diák csak 58 pontot kap, míg ha ugyanennyit teljesít az emelt szintű érettségin, akkor 87-et.
Intézményi pontok számítása 2024-ben
Egyetemenként, karonként és szakonként változik, hogy pontosan mire, hány pontot kaphattok. Hogy mekkora különbségek vannak az egyetemek között, jól mutatja, hogy ha például a Semmelweisen általános orvosi szakon szeretnétek tovább tanulni, akkor az államilag elismert nyelvvizsgával, vagy azzal egyenértékű nyelvtudást igazoló dokumentumokkal maximum 50 pontot szerezhettek:
B2 (középfokú) komplex nyelvvizsga:
C1 (felsőfokú) komplex nyelvvizsga:
De a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen azonban már egy középfokú írásbeli vagy szóbeli nyelvvizsgáért is jár pluszpont.
Arról nem beszélve, hogy az egyetemek a megszokott tanulmányi versenyek, esélyegyenlőségi pontok mellett számos más tevékenységre is adhatnak többletpontot. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tanévenként 15 pontot, összesen pedig 50 pontot jelenthet - a maximálisan megszerezhető 100 pontból - ha a középiskola alatt katolikus hittanra jártatok.
Az Óbudai és az Edutus Egyetemen 20, 40 vagy akár 80 és 100 pontot is érhet, ha részt vettetek a FIRST Lego League Challenge nevű legóverseny megyei- vagy középdöntőjén, vagy esetleg az országos döntőn, ahol még helyezést is értetek el.
Ha ki szeretnétek számolni a pontjaitokat, akkor használjátok az Eduline megújult kalkulátorát.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
