Felvételi 2024: minden, amit az új, 2024-es pontszámításról tudni kell

Hogyan számolják a tanulmányi pontokat? Hány pontot ér egy középszintű érettségi vagy a nyelvvizsga? Mutatjuk, hogyan változik 2024-től a felvételi pontszámítás.

Idén nemcsak az érettségi, hanem a felvételi pontszámítás is módosul: még 2022-ben jelentette be a kormány a pontszámítási szabályok átalakítását, amelynek legfontosabb része, hogy a központi szabályok helyett az egyetemek egyénileg határozzák meg felvételi követelményeket, például milyen tárgyakból kötelező emelt szintű érettségit tenni, húznak-e minimumponhatárt, miket fogadnak el ötödik érettségi tárgyként, hány pont jár a nyelvtudásra vagy éppenséggel a különböző versenyeredményekre.

Lényeges, hogy az előző évekhez hasonlóan idén is 500 pontot lehet szerezni:

  • Tanulmányi pontok: 200 pont
  • Érettségi pontok: 200 pont
  • Intézményi pontok (korábban többletpontok): 100 pont

Jó ha tudjátok, hogy 2024-ben is lehet duplázni az érettségi pontokat, ha a középiskolai eredményeitek egy kicsit gyengébben sikerültek.

Tanulmányi pontok számítása 2024-ben

A középiskolai pontokat idén is a tizenegyedik, illetve a tizenkettedik évvégi jegyekből számolják. Az viszont már egyetem-és szakfüggő, hogy a magyar, a matek, a töri és egy választott idegen nyelv mellett milyen tárgyat fogadnak el ötödikként. Ez összesen 100 pontot ér.

Szintén 100 pontot kaphattok az érettségitek százalékos eredményeinek átlagára. Itt nem tesznek különbséget emelt - és középszintű érettségi között, csak a százalék számít.

A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről

Érettségi eredmények számítása 2024-ben

Mivel 2024-től az egyetemek maguk határozzák meg, melyik az tárgyak eredményét veszik figyelembe az érettségi pontok számításánál. (Általában több tantárgyat jelölnek meg, amelyek közül mindig a kettő legjobban sikerült érettségi eredményét veszik figyelembe.) Az egyetemek még azt is előírhatják, hogy az adott tárgyból a felvételhez milyen szintű érettségit kérnek. Ha például a Corvinus gazdálkodási és menedzsment alapszakára szeretnétek bekerülni, akkor

  • magyar nyelv és irodalom
  • filozófia
  • üzleti gazdaságtan
  • történelem
  • matematika
  • földrajz
  • idegen nyelv

tárgyak közül közül egy esetében kell emelt szintű érettségit tennetek.

Az idei pontszámítás másik fontos módosítása, hogy az érettségi pontok számításánál a sikeres középszintű érettségi vizsga százalékos eredményének mindössze kétharmadát kaphatjátok meg, míg az emelt szintű vizsga százalékos eredményét továbbra is százszázalékban számolják.

Például egy 87 százalékos középszintű matekérettségiért a diák csak 58 pontot kap, míg ha ugyanennyit teljesít az emelt szintű érettségin, akkor 87-et.

Intézményi pontok számítása 2024

Intézményi pontok számítása 2024-ben

Egyetemenként, karonként és szakonként változik, hogy pontosan mire, hány pontot kaphattok. Hogy mekkora különbségek vannak az egyetemek között, jól mutatja, hogy ha például a Semmelweisen általános orvosi szakon szeretnétek tovább tanulni, akkor az államilag elismert nyelvvizsgával, vagy azzal egyenértékű nyelvtudást igazoló dokumentumokkal maximum 50 pontot szerezhettek:

B2 (középfokú) komplex nyelvvizsga:

  • angol, német nyelv: 20 pont
  • francia, olasz, spanyol, portugál, latin nyelv: 15 pont

C1 (felsőfokú) komplex nyelvvizsga:

  • angol, német nyelv esetén: 40 pont
  • francia, olasz, spanyol, portugál, latin nyelv esetén: 30 pont

De a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen azonban már egy középfokú írásbeli vagy szóbeli nyelvvizsgáért is jár pluszpont.

Arról nem beszélve, hogy az egyetemek a megszokott tanulmányi versenyek, esélyegyenlőségi pontok mellett számos más tevékenységre is adhatnak többletpontot. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tanévenként 15 pontot, összesen pedig 50 pontot jelenthet - a maximálisan megszerezhető 100 pontból - ha a középiskola alatt katolikus hittanra jártatok.

Az Óbudai és az Edutus Egyetemen 20, 40 vagy akár 80 és 100 pontot is érhet, ha részt vettetek a FIRST Lego League Challenge nevű legóverseny megyei- vagy középdöntőjén, vagy esetleg az országos döntőn, ahol még helyezést is értetek el.

Ha ki szeretnétek számolni a pontjaitokat, akkor használjátok az Eduline megújult kalkulátorát.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.