Minden, amit a keddi biológiaérettségiről tudni kell

Május 14-én a biológiával folytatódnak az írásbelik. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat. A keddi biológiaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának.

Reggel 8-kor osztják ki az érettségizőknek a biológia feladatlapokat, amelyre középszinten 150, míg emelt szinten 240 perce lesz a diákoknak. Az új, 2020-as Nat miatt idén közép-és emelt szinten a szóbelin gyakorlati feladat helyett projektfeladatot is bemutathatnak a vizsgázók, azonban ezt a lehetőséget csak a középiskolások választhatják.

Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karával együttműködő partner középiskoláiban dolgozó szaktanárok úgy fogalmaztak, hogy az emelt- és középszintű érettségi ugyanazon hat témakörrel dolgozik, mint a 2017-es követelményekre épülő vizsga.

Mindkét szinten bővült az elvárt ismeretek mértéke. Közép szinten főként a mindennapi élethez kapcsolódó ismeretek köre genetika, az ember szervezet és egészsége, valamint a környezet és természetvédelem kapcsán.

A növény és állattan témakörei szűkültek mindkét szinten, illetve állattanból az elvárt ismeretek egy kisebb része átkerült középszintről emelt szintre. Emelt szinten főként a biokémia, molekuláris biológia, genetika és embertan témaköreibe kerültek be új fogalmak.

 

Itt van minden eddigi érettségi nem hivatalos és hivatalos megoldása

A bioszérettségi középszinten az alábbi témakörökre, kompetenciákra fókuszál:

  • biológiai tények és elvek felidézésének képessége,
  • természettudományos (biológiai) jelenségek, problémák felismerése, azonosítása,
  • a jelenségek közti kapcsolatok felismerésének képessége,
  • adatok értelmezése, átalakítása (szövegek, ábrák, grafikonok értelmezése),
  • biológiai jelenségek értelmezése, változások előrejelzése, illetve ezek felismerése, azonosítása,
  • a biológiai megfigyelések és kísérletek értelmezésének képessége,
  • biológiai kísérletek alapelveinek ismerete és alkalmazása,
  • bizonyítékok azonosítása, ezeken alapuló magyarázatok megalkotása, következtetések levonása, döntéshozatal,
  • kijelentések, következtetések melletti vagy elleni érvelés, a hibás, félrevezető érvelés felismerése,
  • természettudományos (biológiai) vizsgálatok jellemzőinek értelmezése, alkalmazása magyarázatokban

Emelt szinten a fentieken túl az írásbelin többek között a vizsgázók a tudományos gondolkodására, illetve a kombinatív képességére is kíváncsiak.

Milyen típusú feladatok lesznek?

A biológiaérettségin középszinten 6-12 feladatot kell a diákoknak megoldaniuk, amelyek több alkérdésből állnak.

A feladattípusok közül az alábbiak fordulhatnak elő az írásbelin:

  • egyszerű választás;
  • összetett választás (a helyes betűk felsorolásával);
  • többféle asszociáció;
  • struktúra-funkció, illetve ábraelemzés;
  • illesztés (párosítás, besorolás - két halmaz közti kapcsolat).
  • rövid válasz (nem meghatározás, hacsak a követelményrendszerben nem szerepel ez egyértelműen);
  • ábrakészítés vagy -kiegészítés,
  • egyszerű számítások

A feladatokat tetszőleges sorrendben oldhatják meg az érettségizők, a feladatlapra pedig összesen 100 pontot kaphatnak.

Emelt szinten diákoknak 4 óra alatt 8-10 több alpontból álló feladatot kell megoldaniuk 80 pontért, majd utána még esszét is kell írniuk, amelyre 20 pontot szerezhetnek.

Milyen segédeszközöket lehet használni?

Mind az emelt, mind pedig a középszintű írásbelin az érettségizők használhatnak szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas számológépet.

Mire számíthatnak a diákok a szóbelin?

A szóbeli érettségi bioszból középszinten két részből áll. Az első részben a megadott tételeket kell kifejtenie a diákoknak, a második részben pedig vagy egy gyakorlati feladatot (például kísérlet) kell szemléltetniük, vagy pedig az előzetesen leadott projektmunkájukat bemutatniuk.

Hogy idén milyen feladatokat kaptak a diákok középszinten bioszból, azt ebben a cikkünkben nézhetitek meg. A teljes feladatsort középszinten pedig itt érhetitek el.

Az érettségik eddigi összes feladatlapját, hivatalos és nem hivatalos megoldását az alábbi cikkünkben találjátok.

 

Hozzászólások

Magyarországon a legsúlyosabb az iskolai szegregáció az EU-ban a legfrissebb országjelentés szerint

Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.