Minden, amit a keddi biológiaérettségiről tudni kell

Május 14-én a biológiával folytatódnak az írásbelik. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat. A keddi biológiaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának.

Reggel 8-kor osztják ki az érettségizőknek a biológia feladatlapokat, amelyre középszinten 150, míg emelt szinten 240 perce lesz a diákoknak. Az új, 2020-as Nat miatt idén közép-és emelt szinten a szóbelin gyakorlati feladat helyett projektfeladatot is bemutathatnak a vizsgázók, azonban ezt a lehetőséget csak a középiskolások választhatják.

Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karával együttműködő partner középiskoláiban dolgozó szaktanárok úgy fogalmaztak, hogy az emelt- és középszintű érettségi ugyanazon hat témakörrel dolgozik, mint a 2017-es követelményekre épülő vizsga.

Mindkét szinten bővült az elvárt ismeretek mértéke. Közép szinten főként a mindennapi élethez kapcsolódó ismeretek köre genetika, az ember szervezet és egészsége, valamint a környezet és természetvédelem kapcsán.

A növény és állattan témakörei szűkültek mindkét szinten, illetve állattanból az elvárt ismeretek egy kisebb része átkerült középszintről emelt szintre. Emelt szinten főként a biokémia, molekuláris biológia, genetika és embertan témaköreibe kerültek be új fogalmak.

 

Itt van minden eddigi érettségi nem hivatalos és hivatalos megoldása

A bioszérettségi középszinten az alábbi témakörökre, kompetenciákra fókuszál:

  • biológiai tények és elvek felidézésének képessége,
  • természettudományos (biológiai) jelenségek, problémák felismerése, azonosítása,
  • a jelenségek közti kapcsolatok felismerésének képessége,
  • adatok értelmezése, átalakítása (szövegek, ábrák, grafikonok értelmezése),
  • biológiai jelenségek értelmezése, változások előrejelzése, illetve ezek felismerése, azonosítása,
  • a biológiai megfigyelések és kísérletek értelmezésének képessége,
  • biológiai kísérletek alapelveinek ismerete és alkalmazása,
  • bizonyítékok azonosítása, ezeken alapuló magyarázatok megalkotása, következtetések levonása, döntéshozatal,
  • kijelentések, következtetések melletti vagy elleni érvelés, a hibás, félrevezető érvelés felismerése,
  • természettudományos (biológiai) vizsgálatok jellemzőinek értelmezése, alkalmazása magyarázatokban

Emelt szinten a fentieken túl az írásbelin többek között a vizsgázók a tudományos gondolkodására, illetve a kombinatív képességére is kíváncsiak.

Milyen típusú feladatok lesznek?

A biológiaérettségin középszinten 6-12 feladatot kell a diákoknak megoldaniuk, amelyek több alkérdésből állnak.

A feladattípusok közül az alábbiak fordulhatnak elő az írásbelin:

  • egyszerű választás;
  • összetett választás (a helyes betűk felsorolásával);
  • többféle asszociáció;
  • struktúra-funkció, illetve ábraelemzés;
  • illesztés (párosítás, besorolás - két halmaz közti kapcsolat).
  • rövid válasz (nem meghatározás, hacsak a követelményrendszerben nem szerepel ez egyértelműen);
  • ábrakészítés vagy -kiegészítés,
  • egyszerű számítások

A feladatokat tetszőleges sorrendben oldhatják meg az érettségizők, a feladatlapra pedig összesen 100 pontot kaphatnak.

Emelt szinten diákoknak 4 óra alatt 8-10 több alpontból álló feladatot kell megoldaniuk 80 pontért, majd utána még esszét is kell írniuk, amelyre 20 pontot szerezhetnek.

Milyen segédeszközöket lehet használni?

Mind az emelt, mind pedig a középszintű írásbelin az érettségizők használhatnak szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas számológépet.

Mire számíthatnak a diákok a szóbelin?

A szóbeli érettségi bioszból középszinten két részből áll. Az első részben a megadott tételeket kell kifejtenie a diákoknak, a második részben pedig vagy egy gyakorlati feladatot (például kísérlet) kell szemléltetniük, vagy pedig az előzetesen leadott projektmunkájukat bemutatniuk.

Hogy idén milyen feladatokat kaptak a diákok középszinten bioszból, azt ebben a cikkünkben nézhetitek meg. A teljes feladatsort középszinten pedig itt érhetitek el.

Az érettségik eddigi összes feladatlapját, hivatalos és nem hivatalos megoldását az alábbi cikkünkben találjátok.

 

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Térdepeltetés, megszégyenítés, félelem – Rubovszky Rita volt diákjai szerint bántalmazó légkör uralkodott az iskolában, az egykori igazgató visszautasítja a vádakat

A Népszavának nyilatkozó volt diákok és szülők szerint Rubovszky Rita igazgatása alatt korlátozott volt a vécéhasználat a Patrona Hungariae iskolában, az ebédnél pedig „az utolsó falatig” meg kellett enni mindent. Többen megalázó, félelemkeltő légkörről és lelki bántalmazásról beszéltek. Az egykori igazgató a lapnak azt mondta, hogy szerinte átkeretezik a valóságot, a vádakat pedig rágalomnak tartja.

Féltik az MCC-t a diákok: kezdeményezést indítottak a megőrzéséért, szerintük „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés”

Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke a közösségi oldalán osztotta meg azt a diákkezdeményezést, amely a Mathias Corvinus Collegium megőrzését sürgeti. A felhívást már több mint 600-an írták alá. A kezdeményezők szerint „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés, hanem a jövő nemzedékeinek esélye”.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.