Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Befejezték a töriérettségit a középszinten vizsgázók. Mutatjuk, hogy mit gondolnak a feladatsorról.
Történelemből középszinten 68 802, emelt szinten pedig 7679 diák adott számot a tudásáról. A középszintű töriérettségi első részében a rövid feladatok többek között a kereszténység elterjedésével, a barokk stílussal és az ipari forradalommal foglalkoztak. A rövid esszé témái idén az angol alkotmányos monarchia és a második világháború kirobbanása volt, míg a hosszú esszében vagy az Erdélyi Fejedelemségről, vagy a gazdasági rendszerváltoztatásról kellett írniuk az érettségizőknek.
Középszinten a négy esszéfeladat közül kettőt választhatnak az érettségizők: egy egyetemes történelemre vonatkozó rövidet, és egy magyar történelemmel foglalkozó hosszút.
"A tesztfeladatos rész kicsit húzós volt, de az esszék nagyon barátságosak és könnyűek voltak"
- mondta a Zalaegerszegen érettségiző Eszter, aki szerint a rövid feladatok kicsit nehezebbek voltak, mint, amire számított, nem örült a sok térképnek. Számára a második feladvány volt a legnehezebb, ahol egy vaktérkép és források segítségével kellett felismerni a településeket. A másik reformkori, térképes feladat is kihívást jelentett neki.
A budapesti iskolában érettségiző Fanni szerint a magyarhoz és matekhoz képest könnyű volt a töriérettségi első része, azt az első világháborúhoz kapcsolódó feladatot leszámítva, amiben a nagyhatalmakat kellett felismerni egy forrásrészlet alapján. Fanninak ezt a részt az írásbeli előtt nem sikerült átnéznie, elmondása szerint okozott neki ez a feladat gondot.
Az esszéknél mindketten az Erdélyi fejedelemségről és a második világháborúról írtak, Eszter szerint nagy segítség volt az atlasz, mert rengeteg dolgot talált benne az Erdélyi Fejedelemség etnikai és vallási viszonyairól. Hallott olyan diákokról, akik a másik párosítás mellett döntöttek, főleg azért, mert a gazdasági rendszerváltoztatásról több mindent tudtak, mint Erdélyről, viszont szerinte az angol alkotmányos monarchiáról szóló feladat kihívást jelenthetett nekik. Fanni szerint a világháborús esszé teljesen korrekt volt, viszont az Erdélyről szólóhoz kevésbé tudott hozzászólni, de szerencsére a feladatban szereplő forrásokat fel tudta használni a szövegéhez.
"Az első tesztfeladatok korrektek voltak, lefedték a tananyagot, viszont kellett hozzá lexikális tudás"
- nyilatkozta lapunknak Szilveszter, aki egy miskolci gimnáziumban érettségizik. Szerinte a rövid feladatoknál azt kapták, amire számítottak, azonban az atlasz kevés volt ahhoz, hogy jól meg lehessen írni őket.
Az esszékről neki már más véleménye volt, mint az előtte megszólalóknak. Elmondása szerint ugyanis azok közül mindegyik feladat nehéz volt, emellett más típusú feladatokra is számított. Ellentétben a többi megkérdezettől, Szilveszter az angol alkotmányos monarchiát és Magyarország rendszerváltoztatását választotta. Az utóbbinál a diák szerint nehéz volt a diagramokról levonni a következtetéseket, illetve annak történelmi hátterét leírni. Az Erdélyi Fejedelemséget viszont túl komplexnek találta ahhoz, hogy jól meg tudja írni.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.