Nem okozhatnak nagy gondot az esszétémák a diákoknak, de egy-két apróságon el tudnak csúszni

Mutatjuk, milyennek látta a töritanár az idei érettségi esszétémáit. A mai történelem érettségi nap szakmai támogatását köszönjük a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának.

A rövid esszé témája idén az angol alkotmányos monarchia és a második világháború kirobbanása lehet, míg a hosszú esszében vagy az Erdélyi Fejedelemségről, vagy a gazdasági rendszerváltoztatásról kell írnia az érettségizőknek. Középszinten ezek közül kettőt választhatnak az érettségizők: egy egyetemes történelemre vonatkozó rövidet, és egy magyar történelemmel foglalkozó hosszút.

Mivel a diákoknak a választás során arra is figyelniük kell, hogy az egyik esszé az ókortól 1849-ig tartó időszakhoz kapcsolódjon, a másik pedig az 1849 utánihoz, ezért vagy:

  • az angol alkotmányos monarchiát és a gazdasági rendszerváltoztatást
  • vagy a második világháború kirobbanását és az Erdélyi Fejedelemség etnikai viszonyait

fejthették ki részletesen az érettségizők.

Az általunk megkérdezett szaktanár azt mondta, hogy az angol alkotmányos monarchián sokan elcsúszhatnak, ha "elkalandoznak" és nem kellően fókuszálnak a kérdésre. A második világháború kirobbanása a történelemtanár szerint hálás téma, hiszen a diákok körülbelül 60-70 százaléka jól ismeri ezt az időszakot. Ugyanakkor ebben az esetben az lesz számukra a nagy kihívás, hogy sűrítsék a mondanivalójukat és beleférjenek a terjedelembe.

A hosszú esszék közül az Erdélyi Fejedelemségnél jól használhatóak a források, de az atlasz is sokat segíthet a diákoknak, ugyanakkor a szakszavak, kifejezések pontos használata gondot okozhat. A gazdasági rendszerváltoztatás ehhez képest nehezebb témának tűnik, hiszen a történelemtanár szerint erre már sok esetben nem jut annyi idő, arról nem is beszélve, hogy ennél a témakörnél a tananyagban inkább a politikai rendszerváltozáson van a hangsúly.

A történelemtanár arra tippel, hogy a fentiek miatt a többség a második világháború kirobbanását és az Erdélyi Fejedelemséget választja.

A rövid esszé középszinten 100–130, míg a hosszú 210-260 szavas, amire az érettségizőknek figyelniük kell, különben pontot vonnak le tőlük. A diákok a második részre az elsőhöz hasonlóan 50 pontot kaphatnak.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.