Nem okozhatnak nagy gondot az esszétémák a diákoknak, de egy-két apróságon el tudnak csúszni

Mutatjuk, milyennek látta a töritanár az idei érettségi esszétémáit. A mai történelem érettségi nap szakmai támogatását köszönjük a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának.

A rövid esszé témája idén az angol alkotmányos monarchia és a második világháború kirobbanása lehet, míg a hosszú esszében vagy az Erdélyi Fejedelemségről, vagy a gazdasági rendszerváltoztatásról kell írnia az érettségizőknek. Középszinten ezek közül kettőt választhatnak az érettségizők: egy egyetemes történelemre vonatkozó rövidet, és egy magyar történelemmel foglalkozó hosszút.

Mivel a diákoknak a választás során arra is figyelniük kell, hogy az egyik esszé az ókortól 1849-ig tartó időszakhoz kapcsolódjon, a másik pedig az 1849 utánihoz, ezért vagy:

  • az angol alkotmányos monarchiát és a gazdasági rendszerváltoztatást
  • vagy a második világháború kirobbanását és az Erdélyi Fejedelemség etnikai viszonyait

fejthették ki részletesen az érettségizők.

Az általunk megkérdezett szaktanár azt mondta, hogy az angol alkotmányos monarchián sokan elcsúszhatnak, ha "elkalandoznak" és nem kellően fókuszálnak a kérdésre. A második világháború kirobbanása a történelemtanár szerint hálás téma, hiszen a diákok körülbelül 60-70 százaléka jól ismeri ezt az időszakot. Ugyanakkor ebben az esetben az lesz számukra a nagy kihívás, hogy sűrítsék a mondanivalójukat és beleférjenek a terjedelembe.

A hosszú esszék közül az Erdélyi Fejedelemségnél jól használhatóak a források, de az atlasz is sokat segíthet a diákoknak, ugyanakkor a szakszavak, kifejezések pontos használata gondot okozhat. A gazdasági rendszerváltoztatás ehhez képest nehezebb témának tűnik, hiszen a történelemtanár szerint erre már sok esetben nem jut annyi idő, arról nem is beszélve, hogy ennél a témakörnél a tananyagban inkább a politikai rendszerváltozáson van a hangsúly.

A történelemtanár arra tippel, hogy a fentiek miatt a többség a második világháború kirobbanását és az Erdélyi Fejedelemséget választja.

A rövid esszé középszinten 100–130, míg a hosszú 210-260 szavas, amire az érettségizőknek figyelniük kell, különben pontot vonnak le tőlük. A diákok a második részre az elsőhöz hasonlóan 50 pontot kaphatnak.

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.