A korábbi évekhez képest egy kicsivel könnyebb a középszintű töriérettségi első része az Eduline által megkérdezett szaktanár szerint.
A feladatok közül a kereszténység elterjedése és az arab terjeszkedés is olyan, amelynek megoldásához térképet is kell használnia a diákoknak. Az általunk megkérdezett történelemtanár azt mondta, hogy logikus gondolkodással és jó szövegértéssel egyik sem jelenthet különösebb kihívást. Egyedül az egyik dátum beazonosítása lehet nehezebb, de ha valaki ismeri az atlaszt, akkor erre is tud válaszolni.
A Hunyadi Mátyással és a barokkal foglalkozó feladatban a szaktanár szerint a források magukért beszélnek, így azok sem okozhatnak problémát, és a Rákóczi-szabadságharc is könnyű lesz azoknak, akik ezt a részt átnézték. Ennél a feladatnál egyedül az utolsó kérdéssel gyűlhet meg a diákok baja.
A történelemtanár hozzátette, hogy a Horthy-korszakos feladatnak nem túl szerencsés a megfogalmazása, ami többeket összezavarhat, főleg, ha nem olvassák el alaposan a szöveget és nem helyezik kontextusba.
Az I. világháborús feladat is egyszerű, a megoldásban az atlasz sokat tud segíteni a diákoknak. A Németország újraegyesítésével foglalkozó feladat okozhat némi nehézséget, mert ez a témakör a tananyag legvégén szerepel, így sokan csak felületesen futhatták át, ráadásul az ezzel kapcsolatos dátum nincs benne az atlaszban.
A Kádár-korszakos feladat szintén sokaknak jelenthet nehézséget, mert a megfogalmazása nem teljesen egyértelmű, de a szaktanár szerint a jó választ ki lehet logikázni. Az első rész utolsó, demográfiai feladata pedig szintén könnyű, egy grafikon segítségével kell a kérdésekre válaszolni.
A történelemtanár úgy fogalmazott, hogy bár az új Nat miatt változott idén történelem érettségi is, de a feladatsor első része a korábbi évekhez képest egy fokkal könnyebbre sikerült, amit megfelelő szövegértéssel, forráselemzéssel és az atlasszal jól meg lehet írni.
Az első részre 50 pontot kaphatnak a vizsgázók.
Folyamatosan frissülő tudósításunkat a történelem érettségiről itt találjátok:
<### CustomHTML Visible= CMSCaption="[[ Egyedi HTML ]]" ###><### /CustomHTML ###>
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
