A feladatok közül a kereszténység elterjedése és az arab terjeszkedés is olyan, amelynek megoldásához térképet is kell használnia a diákoknak. Az általunk megkérdezett történelemtanár azt mondta, hogy logikus gondolkodással és jó szövegértéssel egyik sem jelenthet különösebb kihívást. Egyedül az egyik dátum beazonosítása lehet nehezebb, de ha valaki ismeri az atlaszt, akkor erre is tud válaszolni.

A Hunyadi Mátyással és a barokkal foglalkozó feladatban a szaktanár szerint a források magukért beszélnek, így azok sem okozhatnak problémát, és a Rákóczi-szabadságharc is könnyű lesz azoknak, akik ezt a részt átnézték. Ennél a feladatnál egyedül az utolsó kérdéssel gyűlhet meg a diákok baja.

A történelemtanár hozzátette, hogy a Horthy-korszakos feladatnak nem túl szerencsés a megfogalmazása, ami többeket összezavarhat, főleg, ha nem olvassák el alaposan a szöveget és nem helyezik kontextusba.

Az I. világháborús feladat is egyszerű, a megoldásban az atlasz sokat tud segíteni a diákoknak. A Németország újraegyesítésével foglalkozó feladat okozhat némi nehézséget, mert ez a témakör a tananyag legvégén szerepel, így sokan csak felületesen futhatták át, ráadásul az ezzel kapcsolatos dátum nincs benne az atlaszban.

A Kádár-korszakos feladat szintén sokaknak jelenthet nehézséget, mert a megfogalmazása nem teljesen egyértelmű, de a szaktanár szerint a jó választ ki lehet logikázni. Az első rész utolsó, demográfiai feladata pedig szintén könnyű, egy grafikon segítségével kell a kérdésekre válaszolni.

A történelemtanár úgy fogalmazott, hogy bár az új Nat miatt változott idén történelem érettségi is, de a feladatsor első része a korábbi évekhez képest egy fokkal könnyebbre sikerült, amit megfelelő szövegértéssel, forráselemzéssel és az atlasszal jól meg lehet írni.

Az első részre 50 pontot kaphatnak a vizsgázók.

Folyamatosan frissülő tudósításunkat a történelem érettségiről itt találjátok: