A korábbi évekhez képest mennyiben lesz más az idei történelem írásbeli? Számít a helyesírás a töriérettségin? Milyen hosszú a rövid esszé? Összegyűjtöttük az összes fontos információt a szerdai vizsgával kapcsolatban. A mai történelem érettségi nap szakmai támogatását köszönjük a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának.
Az új 2020-as Nat miatt a töriérettségi is változik idén, igaz a magyarhoz képest nem sokat. A feladatok típusa és a vizsga szerkezete ugyanaz marad, mint a korábbi években, azonban a témakörök több helyen módosulnak.
| Érettségizzetek velünk! |
Mint minden évben, az Eduline-on idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről. A vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk téjékozódhattok elsőként. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként pedig arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2024-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
Középszintre többek között lekerült emelt szintről az amerikai függetlenségi háború, az Aranybulla. Az emelt szintű vizsga témakörei közül kivették például a francia abszolutizmust vagy a nagyhatalmi küzdelmeket a 18. századi Európában.
Az idei követelmények között nem szerepel a munkajoggal, pénzügyi ismeretekkel foglalkozó témakör, mert átkerült az állampolgári ismeretek érettségihez.
Repárszky Ildikó, a Történelemtanárok Egyletének alelnöke az Eduline-nak korábban azt mondta, hogy annak ellenére, hogy az idei történelemérettségi a tematikájában csak néhány helyen tér el a korábbiaktól, mégis kialakult egyfajta pánikhangulat.
Repárszky szerint ennek több oka is lehet: egyrészt a magyarérettségi viszonylag sokat változik, és az ezzel kapcsolatos félelmek egy kicsit „átragadtak” a történelemre is, másrészt az idei lesz az első írásbeli az új Nemzeti Alaptanterv szerint, így természetes, hogy a diákok jobban tartanak tőle, harmadrészt pedig sokáig kevés volt a mintafeladat, emiatt nem volt annyi lehetőség a gyakorlásra.
Melyik részre mennyi idő lesz középszinten?
A történelemérettségi az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a korábbi évekhez hasonlóan mind közép-, mind pedig emelt szinten két részből épül fel. Középszinten az első részben rövid feladatokra kell válaszolni, míg a második részben esszéket kell írni. Erre összesen 180 perce lesz a vizsgázóknak.
Középszinten a négy esszéfeladat közül kettőt választhatnak a diákok: egy egyetemes történelemre vonatkozó rövidet, és egy magyar történelemmel foglalkozó hosszút. A választás során arra is figyelni kell, hogy az egyik esszé az ókortól 1849-ig tartó időszakhoz kapcsolódjon, a másik pedig 1849 utánihoz.
Fontos, hogy a rövid esszé középszinten 100–130, míg a hosszú 210-260 szavas. Pontlevonás jár, ha valaki ezeknél jóval többet vagy kevesebbet ír.
Emelt szinten egy órával tovább lehet írni
Emelt szinten szintén az első részben a középszintű feladatsorhoz hasonlóan rövid, egyszerű feladatokat kell megoldani 100 perc alatt, míg a másodikban esszéket kell írni, amelyre összesen 140 perc áll az érettségizők rendelkezésére.
Emelt szinten a hat esszéfeladat közül hármat kell kifejteni: a középszinthez hasonlóan egy egyetemes történelemre vonatkozó rövidet, egy a magyar történelemmel kapcsolatos hosszút, és egy komplexet. Ez utóbbi esetében az ókortól napjainkig bármelyik időszakkal foglalkozhattok a megadott témákból válogatva.
Emelt szinten
Hogy melyik esszétémát választottátok mindig egyértelműen jelölni kell a feladatlapon.
Számít a helyesírás az írásbelin?
Középszinten az írásbelin lehet használni kronológiai táblázat nélküli történelem atlaszt, emelt szinten a tanulók azonban csak a második résznél vehetik elő. (Az atlaszt az írásbelire az érettségizők viszik.) Ezen kívül az iskola minden teremben biztosít legalább három példányban helyesírási szótárt is.
Bár a töriérettségi alapvetően nem a helyesírásról szól, de az esszék pontozásánál figyelembe veszik. Ha valaki valamelyik szó helyesírásában nem biztos, érdemes megnéznie a helyesírási szótárban.
Az írásbeli emelt-és középszinten is történelemből 100 pontos.
És mikor lesznek a szóbelik?
Az emelt szintű szóbeliket idén június 5-12. között, a középszintű szóbeli vizsgákat június 17. és július 3. között kell lebonyolítania az iskoláknak.
A szóbeli középszinten töriből 15, míg emelt szinten 20 perces, minden esetben 1-1- tételt kell szóban kifejteni, amivel 50 pontot lehet szerezni. Fontos, hogy az atlaszt a szóbelin is lehet használni, ezt az iskola biztosítja a számotokra.at, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2024-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
