Az idei tavaszi érettségin a diákok már az új, 2020-as nemzeti alaptanterv alapján adnak számot a tudásukról. Míg az újfajta matekérettségi közelít a gyakorlati problémákhoz, addig a magyarérettségi mintha évtizedeket lépett volna vissza, hiszen amellett, hogy többek között az első részben memoritereket kérhetnek számon írásban, nem kell rövid gyakorlati szövegeket (például kérvényt) írni.

A történelem írásbeli viszont a magyarhoz képest alig változott: a vizsga szerkezete és a feladattípusai ugyanazok, mint az előző években, de vannak olyan témakörök, amelyek lekerültek emelt szintről középszintre, és akadnak olyanok is, amelyek 2024-től egy másik tárgy érettségi követelményeinek részét képezik.

Milyen részei vannak a történelemérettséginek 2024-ben?

A történelemérettségi az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a korábbi évekhez hasonlóan mind közép-, mind pedig emelt szinten két részből épül fel. Középszinten az első részben rövid feladatokra kell válaszolnotok, míg a második részben esszéket kell írnotok. Erre összesen 180 percetek lesz.

Középszinten a négy esszéfeladat közül kettőt választhattok: egy egyetemes történelemre vonatkozó rövidet, és egy magyar történelemmel foglalkozó hosszút.  A választás során arra is figyelnetek kell, hogy az egyik esszétek az ókortól 1849-ig tartó időszakhoz kapcsolódjon, a másik pedig 1849 utánihoz.

Fontos, hogy a rövid esszé középszinten 100–130, míg a hosszú 210-260 szavas.

Emelt szinten szintén az első részben a középszintű feladatsorhoz hasonlóan rövid, egyszerű feladatokat kell megoldanotok 100 perc alatt, míg a másodikban esszéket kell írnotok, amelyre összesen 140 perc áll a rendelkezésetekre.

Emelt szinten a hat esszéfeladat közül hármat kell kifejtenetek: a középszinthez hasonlóan egy egyetemes történelemre vonatkozó rövidet, egy a magyar történelemmel kapcsolatos hosszút, és egy komplexet. Ez utóbbi esetében az ókortól napjainkig bármelyik időszakkal foglalkozhattok a megadott témákból válogatva.

Emelt szinten

• a rövid esszé 110-130
• a hosszú esszé 240-290
• a komplex esszé pedig  290-340 szavas.

Középszinten az írásbelin használhattok kronológiai táblázat nélküli történelem atlaszt, emelt szinten azonban csak a második résznél vehetitek elő. Ezt nektek kell vinni az írásbelire. Ezen kívül az iskola minden teremben biztosít legalább három példányban helyesírási szótárt is.

Változnak a témakörök

A 2024-es történelemérettségi változásaival kapcsolatban megkérdeztük Repárszky Ildikó történelemtanárt, a Történelemtanárok Egyletének alelnökét, aki azt mondta, hogy a magyarral ellentétben a történelemérettségin ugyanolyan típusú feladatokra kell készülni a diákoknak, mint az előző években. Azonban a témakörökben az új, 2020-as Nat miatt voltak változások. Középszintre többek között lekerült emelt szintről az amerikai függetlenségi háború, az Aranybulla. Az emelt szintű vizsga témakörei közül kivették többek között a francia abszolutizmust vagy a nagyhatalmi küzdelmeket a 18. századi Európában.

Az idei követelmények között nem szerepel a munkajoggal, pénzügyi ismeretekkel foglalkozó témakör, mert átkerült az állampolgári ismeretek érettségihez. Az alelnök hangsúlyozta, hogy azoknak, akik most tavasszal emelt szinten érettségiznek történelemből, a kerettanterven felül tudniuk kell az előre megadott plusz adatbázisban szereplő személyeket, fogalmakat, időpontokat és eseményeket. Ezeket a legtöbb iskolában történelemfakultáció keretében vették át a diákok.

Repárszky azon a véleményen van, hogy az idei történelemérettségi a tematikájában néhány helyen tér el a korábbiaktól, mégis kialakult egyfajta pánikhangulat. Az alelnök szerint ennek több oka is lehet: egyrészt a magyarérettségi viszonylag sokat változik, és az ezzel kapcsolatos félelmek egy kicsit „átragadtak” a történelemre is, másrészt az idei lesz az első írásbeli az új Nemzeti Alaptanterv szerint, így természetes, hogy a diákok jobban tartanak tőle, harmadrészt pedig sokáig kevés volt a mintafeladat, emiatt nem volt annyi lehetőség a gyakorlásra.

Így érdemes készülni a történelemérettségire

A történelemtanár azt javasolja, hogy akár közép-, akár emelt szinten érettségizik valaki történelemből, nézze át alaposan a korábbi évek feladatsorait és gyakorolja be az egyes feladattípusokat. Ha valamelyik nem megy (például az esszéírás), akkor arra fektessen nagyobb hangsúlyt.

Repárszky azt is tanácsolja ezeken kívül, hogy mindig érdemes alaposan elolvasni a feladatot.

Sajnos az a tapasztalat, hogy a próbaérettségin vagy órán a feladatok gyakorlása közben rengeteg pontot veszítenek a diákok, mert nem tudják pontosan értelmezni az instrukciókat.

- mondta a tanár, majd hozzátette, hogy pont emiatt érdemes aláhúzni a lényeget, mert így kisebb a hibázás esélye.

A pedagógus szerint célszerű az érettségizőknek a történelemi atlaszt is alaposan megismerni, mert mind közép, mind pedig emelt szinten rengeteg értékes percet nyerhet az, aki tudja, hogy hol, mit találhat benne.