Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Minden felsőoktatásba felvételizőnek még nyárig van lehetősége egy alkalommal változtatni a szakok sorrendjén.
Bár a felvételi jelentkezés határideje februárban lejárt, a 2024 szeptemberében induló egyetemi képzésekre jelentkezők még július 10-ig módosíthatják a korábban megjelölt szakok sorrendjét.
| A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről |
|
Mivel erre mindenkinek csak egyszer van lehetősége, ezért a döntést érdemes alaposan átgondolni. A felvi.hu összeírt három tippet, hogyan legyen jó a módosítás:
Mikor érdemes változtatni a sorrenden?
A sorrendmódosítás nem kötelező, csak abban az esetben változtassatok a listátokon, ha időközben megváltoztak a preferenciátok, vagy első helyen nem az a képzés szerepel, ahova a leginkább be szeretnétek kerülni.
Akkor is érdemes fontolóra venni a cserét, ha például elköltöztetek, ezért már egy másik egyetem lenne helyileg az ideálisabb. Emellett vegyétek fontolóra a cserét, ha a megjelölt szak ösztöndíjas képzési formája hátrébb áll a listátokon, mint az önköltségesé.
A döntésben további segítséget nyújthat, hogy mik voltak az idei felvételi legnépszerűbb szakjai, illetve mennyi idő elhelyezkedni a diplomával az egyetem elvégzését követően.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.