Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Mutatjuk azokat a bölcsészképzéseket, amik a legtöbb elsőhelyes jelentkezőt vonzották.
9663 - ennyien jelöltek meg első helyen valamilyen bölcsészképzést az idei felsőoktatási felvételiben.
Az Oktatási Hivatal friss statisztikái szerint idén összesen 120 990-en szeretnének bekerülni valamelyik magyar felsőoktatási intézmény szeptemberben induló képzésére. Az öt legnépszerűbb alapszak a gazdálkodási és menedzsment, a pszichológia, a kereskedelem és marketing, a mérnökinformatikus és az óvodapedagógus.
Évről évre több tízezer jelentkezőt vonzanak ugyanakkor a pedagógusképzések is, kiváltképp az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a legnagyobb vidéki intézmények, a debreceni, a szegedi és a pécsi egyetem.
Az öt legépszerűbb bölcsészképzés az elsőhelyes jelentkezések alapján az idei felvételiben a következő:
Fontos kiemelni, hogy ennél valószínűleg jóval többen jelentkeztek ezekre a szakokra, hiszen csak a pszichológia alapszakra mintegy 20 254 jelentkezést adtak le, idén azonban az Oktatási Hivatal azt nem közölte, hogy összesen hányan jelentkeztek a jelentkezési listájuk valamelyik helyén (tehát nem első helyen) egy adott képzésre.
A felvételizőknek egyébként hamarosan ismét teendőik lesznek. Legkésőbb március 25-én indul a felvételi ügyintézési időszaka, melynek során lehetőség lesz többek között egyszeri sorrendmódosításra, dokumentumfeltöltésre és hiánypótlásra.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.