Ezek voltak a legjobban fizető bölcsészdiplomák 2023-ban

Megjelentek a Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) 2023-as adatai. Mutatjuk, melyik három bölcsészdiplomával kerestek a legjobban a 2020/21-es tanévben végzettek.

  • Székács Linda

Míg a diplomás pályakövetés 2022-es adatai alapján - amiben a 2019/20-as tanévben végzettek elhelyezkedési statisztikáit vizsgálták - a keleti nyelvek és kultúrák, az újlatin nyelvek és kultúrák és a pszichológia volt a három legjobban fizető bölcsészdiploma, addig a 2020/21-es tanévben végzettek esetében már három teljesen más képzettség áll a lista elején.

Az első helyet bruttó 448 664 forintos átlagfizetéssel 2023-ban a germanisztika szerezte meg. Azok a frissdiplomások, akik ezen a szakon végeztek a diplomaszerzésük után átlagosan 1,5 hónap alatt helyezkedtek el, jellemzően valamilyen ügyintézői vagy adminisztrátori területen. Diplomás munkát a végzettek körülbelül 60 százaléka végez.

A legtöbb germanisztika szakos diplomás egyébként a 2020/21-es tanévben az Eötvös Loránd Tudományegyetemről került ki, amit a Károli Gáspár Református Egyetem és a Debreceni Egyetem követ. A szakon végzettek 41 százaléka döntött a továbbtanulás mellett, többségében a Szegedi Tudományegyetemen, a Károli Gáspár Református Egyetemen vagy a Pécsi Tudományegyetemen.

A második legjobban fizető bölcsészdiploma 2023-ban az anglisztika volt bruttó 394 664 forintos átlagjövedelemmel. A legtöbben szintén az Eötvös Loránd Tudományegyetemről, a Károli Gáspár Református Egyetemről és a Debreceni Egyetemről kerültek ki, akik a végzés után kicsivel több mint 2 hónap alatt helyezkedtek el. 43 százalékuk a továbbtanulást választotta, számukra a Pécsi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem és a Pannon Egyetem voltak a legnépszerűbb intézmények, akik viszont az elhelyezkedés mellett döntöttek valamilyen adminisztrátori vagy ügyintézői pozíciót választottak. Diplomás munkörben a végzettek körülbelül fele tudott elhelyezkedni.

Az anglisztikától mindössze néhány forinttal lemaradva a harmadik legjobban fizető bölcsészdiploma pedig a szlavisztika lett bruttó 394 659 forintos átlagfizetéssel. A legtöbben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a Szegedi Tudományegyetemen vagy a Pécsi Tudományegyetemen szerezték meg a diplomájukat, később pedig többségében irodai adminisztrátorokként helyezkedtek el körülbelül 2,2 hónappal a végzésük után. Diplomás munkát egyébként a végzettek 33 százaléka végez. A továbbtanulást 57 százalékuk választotta a Pécsi Tudományegyetemen vagy az ELTE-n.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.