Friss felmérés: ez a három legjobban fizető bölcsészdiploma

Közzétette a legfrissebb adatait a diplomás pályakövetési rendszer. Utánajártunk, melyek a legjobban fizető bölcsészképzések a Diplomán túl 2022-es adatai alapján.

  • Székács Linda

"Büfészak" és "értéktelen" - gyakran érik ilyen és ezekhez hasonló kritikák a bölcsészképzéseket, és mellette azokat az egyetemi hallgatókat vagy középiskolásokat is, akik valamilyen bölcsész területen tanulnak, vagy arra felvételiznének. Bár valóban vannak olyan szakterületek, amik sokkal jobban fizetnek, mint a bölcsészdiplomát igénylő munkák, a nyelvészet, a kultúra és a történelem iránti érdeklődés és azok tanulása nagyon is hasznos képességeket ad a munkaerőpiacon, legfőképp, ha írásbeli kommunikációról van szó.

A diplomás pályakövetés legfrissebb adatait, a 2019-2020-ban végzett bölcsészhallgatók diploma utáni elhelyezkedéseit vizsgálva azt látjuk, hogy a három legjobban fizető bölcsészképzés jelenleg a

  • keleti nyelvek és kultúrák 389 898 forintos bruttó átlagjövedelemmel,
  • az újlatin nyelvek és kultúrák 368 893 forintos bruttó átlagjövedelemmel, valamint
  • a pszichológia 364 259 forintos bruttó átlagjövedelemmel.

A friss adatok szerint azok a pályakezdők, akik keleti nyelvek és kultúrák alapszakon szereznek diplomát átlagosan körülbelül 3 hónap alatt találnak munkát, 69,09 százalékuk pedig dipomás munkát végez, ami jellezően valamilyen magasan képzett ügyintézői pozíció, nyelvész, fordító vagy tolmács, illetve általános irodai adminisztrátori terület. 43,59 százalékuk későbbi tanulmányokat folytat, mesterképzésre megy, vagy elkezd egy új alapszakot.

A második legjobban fizető területen, az újlatin nyelvek és kultúrák szakirányon végzett hallgatók már jóval hamarabb, mindössze 1,25 hónap alatt találnak munkát, dipomás munkavégzést pedig 60 százalékuk folytat. A legtöbben ők is magasan képzett ügyintézői pozícióban helyezkednek el, egyéb ügyintézőként, vagy általános irodai adminisztrátorként. 57, 98 százalékuk folytat későbbi tanulmányokat, 47, 06 százalékuk mesterképzésre megy.

A harmadik legjobb bruttó jövedelemmel rendelkező, pszichológia alapszakon végző diplomások 88,10 százaléka a BA diplomája megszerzését követően szinte azonnal mesterképzésen folytatja a tanulmányait. Akik viszont nem, vagy az egyetem mellett munkát is vállalnak, valamilyen személyzeti vagy pályaválasztási szakértőként helyezkednek el, vagy szintén magasan képzett ügyintézői pozícióban. Az adatok szerint egyébként a mesterképzés elvégzése körülbelül 24 ezer forinttal jelent magasabb bruttójövedelmet számukra, ebben az esetben viszont a végzettek több mint 56 százaléka már pszichológusként helyezkedik el, magánrendelés esetén pedig maguk döntik el, hogy milyen tarifákkal fogadnak klienseket, a fizetésük tehát az itt megjelenített összegtől eltérő lehet.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.