Középiskolai felvételi: mikor lesznek a szóbeli vizsgák, és egyáltalán kiknek kell szóbelizni?

Több tucat középiskolába készülő diák az írásbeli eredmények kiderülése után sem dőlhet hátra.

  • Székács Linda

Már csak néhány napot kell várni és február 9-én kiderül, hogy ki hány pontot ért el a január 20-ai központi írásbeli felvételin. Az eredményekről az Oktatási Hivatal által meghatározott módon értesítik az érintetteket, ezzel együtt pedig az Arany János Tehetséggondozó Programra és az Arany János Kollégiumi Programra jelentkezők is megkapják a pályázatuk eredményét.

A következő fontos időpont ezt követően a jelentkezési lapok leadása, amit február 21-ig tehettek meg. Sokak számára azonban a felvételizés ezzel nem ér véget, hiszen március 4-én kezdődnek a szóbeli felvételi vizsgák, amik egészen március 20-ig tartanak.

Kiknek kell szóbelizni?

Szóbeli vizsgát nem minden intézményben szerveznek, hiszen a pontszámítás módja iskolánként eltérő lehet. Azt, hogy az általatok megjelölt középiskolákban tartanak-e ilyet, az intézmények felvételi tájékoztatóiban nézhetitek meg, amikben álalában a szóbeli témaköröket is megtaláljátok.

Az is iskolától függ azonban, hogy egyáltalán behívják-e szóbelizni azokat a gyerekeket is, akik esetleg gyengébb eredményeket értek el. Vannak olyan intézmények, ahol a korábbi évek ponthatárainál gyengébben teljesítő diákokat - akiknek a teljesítményén a szóbeli sem javítana - nem hívják be szóbelizni, hogy ne tegyék ki őket feleslegesen stressznek, más iskolákban viszont kivétel nélkül mindenkinek be kell menni, aki hozzájuk jelentkezett.

A legfontosabb tudnivalók a 2024-es középiskolai felvételiről

Figyeljétek tehát mindenképp az iskolák honlapjait és nézzétek át még egyszer a felvételi tájékoztatóikat, a legfontosabb időpontokról és eseményekről pedig igyekszünk mi is tájékoztatni titeket.

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.