Miért fontos a sorrend az egyetemi felvételin?

"Van jelentősége a jelentkezési sorrendnek?" - tette fel a kérdést egy felvételiző az Érettségi 2024 Facebook-csoportban. A válaszunk pedig az, hogy igen, nagyon is van.

  • Székács Linda

Az, hogy milyen sorrendben szerepelnek a listátokban az egyetemi jelentkezés során megadott szakok olyannyira fontos, hogy amennyiben "rossz" sorrendet állítotok fel, akár a jelentkezéseteket is elbukhatjátok. A jelentkezőket ugyanis sorrendben veszik fel, ami azt jelenti, hogy először megnézik, hogy elértétek-e a ponthatárt az első helyen megjelölt képzésen. Ha nem, akkor ugyanezt megteszik a második helyen megjelölt szakotokon, majd így tovább a listátok utolsó helyén megjelölt képzésig.

Mindenki csak egy képzésre kerülhet be, így létfontosságú, hogy a megjelölt képzések preferenciasorrendben szerepeljenek, mert később - hiába éritek el esetleg a szükséges ponthatárt több képzésen is - nem válogathattok a képzések között, és nem választhatjátok ki ti magatok, hogy a megjelölt képzések közül melyikre akartok beiratkozni. Ha pedig olyan szakra kerültök be, amire annyira nem is szeretnétek járni, akkor ahhoz, hogy váltsatok a következő felvételi eljárás során újra kell felvételiznetek.

A 2024-es általános felvételi eljárás során február 15-ig adhatjátok le a jelentkezéseteket az egyetemek szeptemberben induló képzéseire. Ha a jelentkezés leadása után meggondolnátok magatokat, egyetlen alkalommal lesz lehetőségetek, hogy módosítsatok a sorrendeteken. Ekkor azonban új képzést már nem vehettek fel a listátokba, ezért arra figyeljetek, hogy most mindenképp olyan egyetemek és szakok szerepeljenek benne, ahová és amire szívesen járnátok a következő években.

 

Hozzászólások

Nem LMBTQ-érzékenyítést, hanem kortárs bántalmazás elleni prevenciós órákat tartottak a verőcei iskolában

Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt. Ehhez képest a civil szervezet az intézmény felkérésére a kortárs bántalmazás megelőzéséről tartott prevenciós órákat a diákoknak.

Több mint 47 milliárd euróra növelné az Európai Parlament az Erasmus+ költségvetését

Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.