"Van jelentősége a jelentkezési sorrendnek?" - tette fel a kérdést egy felvételiző az Érettségi 2024 Facebook-csoportban. A válaszunk pedig az, hogy igen, nagyon is van.
Az, hogy milyen sorrendben szerepelnek a listátokban az egyetemi jelentkezés során megadott szakok olyannyira fontos, hogy amennyiben "rossz" sorrendet állítotok fel, akár a jelentkezéseteket is elbukhatjátok. A jelentkezőket ugyanis sorrendben veszik fel, ami azt jelenti, hogy először megnézik, hogy elértétek-e a ponthatárt az első helyen megjelölt képzésen. Ha nem, akkor ugyanezt megteszik a második helyen megjelölt szakotokon, majd így tovább a listátok utolsó helyén megjelölt képzésig.
Mindenki csak egy képzésre kerülhet be, így létfontosságú, hogy a megjelölt képzések preferenciasorrendben szerepeljenek, mert később - hiába éritek el esetleg a szükséges ponthatárt több képzésen is - nem válogathattok a képzések között, és nem választhatjátok ki ti magatok, hogy a megjelölt képzések közül melyikre akartok beiratkozni. Ha pedig olyan szakra kerültök be, amire annyira nem is szeretnétek járni, akkor ahhoz, hogy váltsatok a következő felvételi eljárás során újra kell felvételiznetek.
| A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről |
|
A 2024-es általános felvételi eljárás során február 15-ig adhatjátok le a jelentkezéseteket az egyetemek szeptemberben induló képzéseire. Ha a jelentkezés leadása után meggondolnátok magatokat, egyetlen alkalommal lesz lehetőségetek, hogy módosítsatok a sorrendeteken. Ekkor azonban új képzést már nem vehettek fel a listátokba, ezért arra figyeljetek, hogy most mindenképp olyan egyetemek és szakok szerepeljenek benne, ahová és amire szívesen járnátok a következő években.
| Intézményi pontok számítása 2024 |
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
A tartalom kinyerése után a könyvek gyakorlatilag használhatatlanná válnak, ami jogilag beleférhet, de a jelenség komoly kulturális veszteséget okozhat.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
