"Van jelentősége a jelentkezési sorrendnek?" - tette fel a kérdést egy felvételiző az Érettségi 2024 Facebook-csoportban. A válaszunk pedig az, hogy igen, nagyon is van.
Az, hogy milyen sorrendben szerepelnek a listátokban az egyetemi jelentkezés során megadott szakok olyannyira fontos, hogy amennyiben "rossz" sorrendet állítotok fel, akár a jelentkezéseteket is elbukhatjátok. A jelentkezőket ugyanis sorrendben veszik fel, ami azt jelenti, hogy először megnézik, hogy elértétek-e a ponthatárt az első helyen megjelölt képzésen. Ha nem, akkor ugyanezt megteszik a második helyen megjelölt szakotokon, majd így tovább a listátok utolsó helyén megjelölt képzésig.
Mindenki csak egy képzésre kerülhet be, így létfontosságú, hogy a megjelölt képzések preferenciasorrendben szerepeljenek, mert később - hiába éritek el esetleg a szükséges ponthatárt több képzésen is - nem válogathattok a képzések között, és nem választhatjátok ki ti magatok, hogy a megjelölt képzések közül melyikre akartok beiratkozni. Ha pedig olyan szakra kerültök be, amire annyira nem is szeretnétek járni, akkor ahhoz, hogy váltsatok a következő felvételi eljárás során újra kell felvételiznetek.
| A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről |
|
A 2024-es általános felvételi eljárás során február 15-ig adhatjátok le a jelentkezéseteket az egyetemek szeptemberben induló képzéseire. Ha a jelentkezés leadása után meggondolnátok magatokat, egyetlen alkalommal lesz lehetőségetek, hogy módosítsatok a sorrendeteken. Ekkor azonban új képzést már nem vehettek fel a listátokba, ezért arra figyeljetek, hogy most mindenképp olyan egyetemek és szakok szerepeljenek benne, ahová és amire szívesen járnátok a következő években.
| Intézményi pontok számítása 2024 |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
