Egyetemi felvételi 2024: így számolhatjátok ki az Eduline megújult kalkulátorával a pontjaitokat

2024-ben változnak a pontszámítási szabályok az egyetemi felvételin. Az egyik legfontosabb módosítás, hogy a középszintű érettségi pontban kevesebbet ér, mint az emelt szintű, és az intézmények a többletpontokról saját hatáskörben dönthetnek. Az Eduline új kalkulátorával ti is kiszámolhatjátok a pontjaitokat.

Felvételi pontszámítás 2024

A felvételi pontokat továbbra is 500 pontos rendszerben számolják, amely a következőképpen alakul:

  • Középiskolai eredmények 200 pont
  • Érettségi eredmények 200 pont
  • Intézményi pontok (korábban többletpontok) 100 pont

Fontos, hogy 2024-ben is lehet duplázni az érettségi pontokat, ha a középiskolai eredményeitek egy kicsit gyengébben sikerültek. Jó, ha tudjátok, hogy mindig a számotokra legkedvezőbb módon fogják számolni a pontjaitokat. Ebben segít nektek az Eduline megújult pontszámító kalkulátora, amit ezen a linken érhettek el.

Mivel egyetemenként, sőt karonként, szakonként is eltérő lehet, hogy milyen tárgyat számítanak bele a középiskolai eredményekre, vagy feltételként írják-e elő az emelt szintű érettségit, ezért a kalkulátorral mindenegyes megjelölt szak esetében külön nézzétek meg a pontjaitokat.

Középiskolai eredmények számítása 2024 – 200 pont

A kalkulátorba először a tizenegyedikes évvégi és a tizenkettedik évvégi középiskolai eredményeiteket kell beírnotok az alábbi tárgyakból:

  • magyar nyelv és irodalom
  • történelem
  • matematika
  • egy legalább két évig tanult választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom)

Hogy az egyetem mit fogad el a középiskolai eredmények esetében ötödik tárgyként, szakonként eltérő lehet, ezért kitöltés előtt olvassátok el a felvételi tájékoztatóban.

Érettségi pontok számítása 2024 – 200 pont

A felvételi pontszámítás másik felét az érettségi pontok teszik ki. 2024-től az egyetemek maguk határozzák meg, melyik az a két tárgy, aminek az eredményét figyelembe veszik, és azt is előírhatják, hogy az adott tárgyból a felvételhez milyen szintű érettségit kérnek. Ez a középiskolai eredményekhez hasonlóan karonként, szakonként változhat.

Például a Semmelweis Egyetemen általános orvosi szakához kötelező érettségizni a biológia mellett fizikából  vagy pedig kémiából. Az érettségi követelményként megjelölt tárgyak mellé a kalkulátorban tegyetek csillagot.

Ha a magyar, a matek, a történelem vagy egy idegen nyelv a kötelező felvételi tárgy, akkor ezeket csillagozzátok. Ha nem vagy csak egy tárgyat jelöl meg az adott szakon felvételi követelményként a felsőoktatásai intézmény, akkor a másik csillagot mindig a legjobb eredményetekhez tegyétek a kalkulátorban.

Az egyetemek saját maguk dönthetik el azt is, hogy milyen tárgyat fogadnak el ötödik vizsgatárgyként. Például hiába érettségiztek énekből, ha ezt az adott egyetem nem fogadja el.

A kalkulátorban azt is be tudjátok jelölni, hogy középszinten vagy emelt szintén érettségiztek a tantárgyból. Ez azért fontos, mert a sikeres középszintű érettségi vizsga százalékos eredményének mindössze kétharmadát kaphatjátok meg, míg az emelt szintű vizsga százalékos eredményét továbbra is százszázalékban számolják.

Például egy 87 százalékos középszintű magyarérettségiért a diák csak 58 pontot kap, míg ha ugyanennyit teljesít az emelt szintű érettségin, akkor 87-et.

Intézményi pontok 2024

Mivel az egyetemek maguk dönthetik el, hogy egyes szakokon mire adnak többletpontot és mire nem, ezért a kalkulátor a pontjaitokhoz ezeket nem adja hozzá, ezt nektek kell manuálisan megtenni. A nagyobb egyetemek többletpontjait viszont az alábbi cikkeinkben összegyűjtöttük:

 

Hozzászólások

Sinka Edit az igazgatói kinevezésekről: Ahol nem érzékeltük a támogatást, ott ideiglenes megoldást kellett alkalmazni

Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.