Bruttóban 200 ezer forintot sem lehet keresni lótenyésztő, lovassport szervező agrármérnökként, ami jelenleg a legrosszabbul fizető alapszakos diploma itthon. Mutatjuk, melyik diplomával számíthattok az egyetem után a legalacsonyabb fizetésekre.
A Diplomás Pályakövetési Rendszer 2023-as legfrissebb – 2020/2021-ben végzetteket is vizsgáló – adatai alapján, az alábbi tíz végzettséggel lehetett átlagosan a legkevesebbet keresni 2022 decemberében bruttóban:
| A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről |
|
A legmagasabb bruttó átlagjövedelmet ajánló agrárszak a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki bruttó 653 ezer forinttal, míg a második legjobban fizető terület az állattenyésztő mérnöki bruttó 580 ezer forintos átlagjövedelemmel, ami meglepő, hogy lótenyésztőként ennek csak a töredékét lehet megkeresni. Harmadik helyen a földmérő és földrendező mérnöki szerepel bruttó 461 ezer forintos átlagfizetéssel.
Több képzés is felkerült a listára a művészetközvetítés képzési területről, ennek bruttó átlagjövedelme mindössze 269 ezer forint, de ez csak két alapszak adataiból tevődik össze – a képalkotásból és zenekultúrából. Legtöbbet a Szegedi Tudományegyetemen végzettek kereshetnek, ezt követi a Budapesti Metropolitan Egyetem és az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem.
A bruttó egymillió forintot is meghaladja azoknak a fizetése, akik a katonai infokommunikáció alapszakon végeztek. A katonai vezetők bruttó átlagkeresete több mint 300 ezer forinttal nőtt tavalyhoz képest, így a 2020/21-es tanévben végzettek 2023-ban már bruttó 934 ezer forintot vihettek haza.
Itt tudjátok megnézni, hogy melyik diplomával lehet az egyetem után a legtöbbet keresni:
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
