Teljesen átírt szabályokkal hamarosan indul a 2024-es felsőoktatási felvételi

2024-től drasztikusan megváltozik a felsőoktatási felvételi, és vele együtt az érettségi vizsgák pontozása is.

Ahogyan arról már többször is írtunk, 2024-től átalakul az egyetemi felvételi, aminek pár új szabálya már 2023-ban is érvényes volt. Az egyik legfontosabb változás a központi minimumponthatárok megszűnése, a másik pedig, hogy központilag nem kötelező emelt szintű érettségit tenni a felvételihez.

Bár biztosat csak a felvételi tájékoztató megjelenése után lehet mondani, mivel hamarosan kezdetét veszi a 2024-es egyetemi felvételi, így itt az ideje a jelentkezőknek elkezdeni foglalkozni a témával.

A felvételi tájékoztató - benne a pontszámítási szabályokkal és a meghirdetett szakokkal - általában karácsony körül jelenik meg, a jelentkezési határidő pedig hagyományosan február 15. A ponthatárok mindig július legvégén derülnek ki, míg a sikeresen felvételt nyert hallgatók szeptemberben kezdhetik meg tanulmányaikat az egyetemen, főiskolán.

Már a jelentkezés kezdete előtt azonban érdemes arról tudni, hogy miben fog különbözni a 2024-es felvételi az eddigi évektől:

A minimumponthatár megszűnése

A korábbi felvételi szabályok szerint a sikeres jelentkezés feltétele a minimum 280 pontos ponthatár elérése volt. Ennél alacsonyabb ponthatárokat nem határozhattak meg az egyetemek. 2023-tól azonban az új szabályok szerint az egyetemek és főiskolák saját maguk határozhatják meg a minimumponthatárokat, amik akár – az új szabályok értelmében – magasabbak, illetve alacsonyabban is lehetnek, mint a korábbi 280 pont.

Nem kötelező az emelt érettségi

2020-ban vezették be azt a szabályozást, ami a felsőoktatásba felvételizőket minimum egy emelt szintű érettségire kötelezett. Azonban az ezt követő jelentkezők számának visszaesését látva a kormány végül megszüntette ezt a központi intézkedést, így 2023-tól az egyetemek saját hatáskörben dönthetnek arról, hogy kérnek-e emelt szintű érettségit, és ha igen, milyen szakokon és milyen tárgyakból.

Arról, hogy melyik egyetem mire ad többletpontot az alábbi összefoglalónkban találjátok:

<### CustomHTML Visible= CMSCaption="[[ Egyedi HTML ]]" ###><### /CustomHTML ###>

Felvételi pontszámítás változása

A korábbi évekhez hasonlóan 2024-ben is 200 pontot érnek majd a tanulmányi, és szintén 200 pontot az érettségi eredmények.

A tanulmányi pontok kiszámolásában a változás az elmúlt évekhez képest mindössze annyi, hogy korábban a nyelv mellett muszáj volt egy legalább két évig tanult természettudományos tárgy jegyét beleszámítani a tanulmányi pontokba, 2024-től viszont ez már nem kötelező, és az eddig szabadon választható tárgy helyett az intézmények döntik el, hogy miből kérnek érettségi vizsgát a jelentkezőktől.

Az érettségiért járó 200 pont felét az érettségi vizsgák százalékos eredményeinek átlaga - a négy kötelező érettségi tárgy mellett egy, a felsőoktatási intézmény által kért tárgy - felét pedig az intézmény által választott két érettségi vizsgatárgy eredménye tesz ki. Lényeges új szabály azonban, hogy a közép- és emelt szintű érettségi felvételi pontszámításának összehasonlíthatóságáért a középszintű érettségi vizsga százalékos eredményének kétharmada, míg az emelt szintű vizsga százalékos eredményének egésze számít felvételi pontként.

 

 

Hozzászólások

Demonstrációra készülnek a kulturális dolgozók: a pedagógusokéhoz igazodó bérezést szeretnének

Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.

MOE: Nem nulladik osztályra, hanem rugalmasabb iskolára van szükség

„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.