Ezeket a dokumentumokat kell csatolnotok, ha külföldi egyetemre felvételiztek

A legtöbb országban októberben elindult az egyetemi felvételi, ami általában teljesen máshogy zajlik, mint az itthoni, ezért más dokumentumokat is kell beszereznetek, leadnotok, vagy éppen megírnotok. Mutatjuk, hogy pontosan miket.

  • Székács Linda

Míg Magyarországon eléggé "papírszagú" a felsőoktatási felvételi, az egyetemek pedig szinte csak és kizárólag a középiskolai jegyek és érettségi eredmények alapján határozzák meg, hogy kiket vesznek fel a képzéseikre, addig külföldön fontos szerepe van annak, hogy valójában kik a felvételizők, mit csinálnak a szabaidejükben, és hogy vannak-e olyan tapasztalataik vagy hobbijaik, amik a megjelölt képzésükön akár hasznosak is lehetnek.

Éppen ezért a legtöbb külföldi intézményben arra kérik a jelentkezőket, hogy a jelentkezési lap vagy felület kitöltése mellett írjanak önéletrajzot és motivációs levelet, de az sem ritka, hogy ajánlólevelet kérnek, amit általában a középiskola egy pedagógusa ír. Mindezeken felül pedig általában kötelező a

  • a megfelelő szintű nyelvtudás igazolása,
  • a korábbi bizonyítványok csatolása,
  • az útlevél és/vagy nemzeti azonosító másolata is.

Arra viszont érdemes figyelni, hogy a kért dokumentumok egyetemenként és szakonként eltérőek lehetnek, így a pontos információk érdekében alaposan nézzétek át a kiválasztott egyetemek felvételi tájékoztatóit, ami egyébként azért is kiemelten fontos, mert a külföldi jelentkezés más ütemben zajlik, mint a hazai, Figyelnetek kell tehát az időpontokra, továbbá arra is, hogy bizonyos dokumentumokat lehet, hogy csak utólag tudtok majd leadni, mivel a jelentkezés határideje általában korábban van, mint ahogy itthon megírjátok az érettségit.

Azt, hogy a nyelvtudásotokat milyen nyelvvizsgákkal igazolhatjátok, ha angol nyelvű képzésre jelentkeztek, ide kattintva nézhetitek meg, ha pedig német vagy osztrák egyetemre készülnétek, innen tájékozódhattok arról, hogy milyen nyelvvizsgákat fogadnak el a jelentkezéshez.

 

Hozzászólások

„Fontos, hogy az óvoda–iskola átmenetet a gyerek szükségleteihez igazítsuk” – Lannert Judit szerint a 45 perces kötelező felkészítés helyett alternatív megoldásokra van szükség

Lannert Judit a meghallgatásán arról beszélt, hogy a koragyermekkori nevelés területe az elmúlt években elhanyagolódott, miközben számos későbbi hátrány már ebben az időszakban kialakul. Ezért az első hónapok egyik fontos feladata lesz az óvodai nevelés országos alapprogramjának és személyi feltételeinek felülvizsgálata.