A legtöbb országban októberben elindult az egyetemi felvételi, ami általában teljesen máshogy zajlik, mint az itthoni, ezért más dokumentumokat is kell beszereznetek, leadnotok, vagy éppen megírnotok. Mutatjuk, hogy pontosan miket.
Míg Magyarországon eléggé "papírszagú" a felsőoktatási felvételi, az egyetemek pedig szinte csak és kizárólag a középiskolai jegyek és érettségi eredmények alapján határozzák meg, hogy kiket vesznek fel a képzéseikre, addig külföldön fontos szerepe van annak, hogy valójában kik a felvételizők, mit csinálnak a szabaidejükben, és hogy vannak-e olyan tapasztalataik vagy hobbijaik, amik a megjelölt képzésükön akár hasznosak is lehetnek.
Éppen ezért a legtöbb külföldi intézményben arra kérik a jelentkezőket, hogy a jelentkezési lap vagy felület kitöltése mellett írjanak önéletrajzot és motivációs levelet, de az sem ritka, hogy ajánlólevelet kérnek, amit általában a középiskola egy pedagógusa ír. Mindezeken felül pedig általában kötelező a
Arra viszont érdemes figyelni, hogy a kért dokumentumok egyetemenként és szakonként eltérőek lehetnek, így a pontos információk érdekében alaposan nézzétek át a kiválasztott egyetemek felvételi tájékoztatóit, ami egyébként azért is kiemelten fontos, mert a külföldi jelentkezés más ütemben zajlik, mint a hazai, Figyelnetek kell tehát az időpontokra, továbbá arra is, hogy bizonyos dokumentumokat lehet, hogy csak utólag tudtok majd leadni, mivel a jelentkezés határideje általában korábban van, mint ahogy itthon megírjátok az érettségit.
Azt, hogy a nyelvtudásotokat milyen nyelvvizsgákkal igazolhatjátok, ha angol nyelvű képzésre jelentkeztek, ide kattintva nézhetitek meg, ha pedig német vagy osztrák egyetemre készülnétek, innen tájékozódhattok arról, hogy milyen nyelvvizsgákat fogadnak el a jelentkezéshez.
Vészesen közeledik az érettségi, most már itt az ideje elkezdeni a felkészülést. Összegyűjtöttük, hogy milyen szóbeli tételcímek és témakörök kapcsolódnak a fő érettségi tárgyakhoz - így biztosan könnyebb lesz a keresés.
Elkezdődött a második félév, ilyenkor sok végzős osztályfőnök egy pillanatra megáll, és végiggondolja: hogyan is fért bele ennyi minden az elmúlt hónapokba? Suba Gabriella részletesen számol be a megállás nélküli szervezésről és adminisztrációról.
Folytatódott az új KRESZ-tervezet véleményezésére indított workshop-sorozat, csütörtökön a résztvevők arról egyeztettek, hogyan támogatható a leghatékonyabban a közlekedésre nevelés és oktatás.
Február 14-én több száz diák írta meg a Studium Generale próbaérettségijét az ország több pontján. A diákok matekból, történelemből és pénzügyi-számvitel ügyintézésből mérettethették meg magukat közép- és emelt szinten is az éles érettségi vizsgához hasonló szituációban. Mutatjuk a feladatlapokat és a megoldókulcsokat, ha lemaradtatok a próbavizsgáról, de otthon tesztelnétek a tudásotokat.
Február 15-én zárul le a 2026-os általános felvételi eljárás jelentkezési időszaka. Eddig dönthetik el a felvételizők, mely egyetemekre és milyen szakokra nyújtják be jelentkezésüket.
Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat és gyakorlati tanácsokat az E-felvételi dokumentumfeltöltéséhez.
Nem jelent meg az egyetem által ígért béremelés a dolgozóik januári fizetéseiben. Az intézmény szerint a béreket a dolgozók és a szakszervezetek felé korábban kommunikált formában utalták.
A Tisza Párt programjában kiemelt szerepet kapott az oktatás átalakítása: korszerűsítenék a Nemzeti Alaptantervet, aminek alapja a nyelvi-természettudományos és digitális kompetencia- és készségfejlesztés lenne.
Már csak néhány nap maradt benyújtani az egyetemi jelentkezéseket, ha szeptembertől a felsőoktatásban szeretnétek tanulni.
