A legtöbb országban októberben elindult az egyetemi felvételi, ami általában teljesen máshogy zajlik, mint az itthoni, ezért más dokumentumokat is kell beszereznetek, leadnotok, vagy éppen megírnotok. Mutatjuk, hogy pontosan miket.
Míg Magyarországon eléggé "papírszagú" a felsőoktatási felvételi, az egyetemek pedig szinte csak és kizárólag a középiskolai jegyek és érettségi eredmények alapján határozzák meg, hogy kiket vesznek fel a képzéseikre, addig külföldön fontos szerepe van annak, hogy valójában kik a felvételizők, mit csinálnak a szabaidejükben, és hogy vannak-e olyan tapasztalataik vagy hobbijaik, amik a megjelölt képzésükön akár hasznosak is lehetnek.
Éppen ezért a legtöbb külföldi intézményben arra kérik a jelentkezőket, hogy a jelentkezési lap vagy felület kitöltése mellett írjanak önéletrajzot és motivációs levelet, de az sem ritka, hogy ajánlólevelet kérnek, amit általában a középiskola egy pedagógusa ír. Mindezeken felül pedig általában kötelező a
Arra viszont érdemes figyelni, hogy a kért dokumentumok egyetemenként és szakonként eltérőek lehetnek, így a pontos információk érdekében alaposan nézzétek át a kiválasztott egyetemek felvételi tájékoztatóit, ami egyébként azért is kiemelten fontos, mert a külföldi jelentkezés más ütemben zajlik, mint a hazai, Figyelnetek kell tehát az időpontokra, továbbá arra is, hogy bizonyos dokumentumokat lehet, hogy csak utólag tudtok majd leadni, mivel a jelentkezés határideje általában korábban van, mint ahogy itthon megírjátok az érettségit.
Azt, hogy a nyelvtudásotokat milyen nyelvvizsgákkal igazolhatjátok, ha angol nyelvű képzésre jelentkeztek, ide kattintva nézhetitek meg, ha pedig német vagy osztrák egyetemre készülnétek, innen tájékozódhattok arról, hogy milyen nyelvvizsgákat fogadnak el a jelentkezéshez.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
