A legtöbb országban októberben elindult az egyetemi felvételi, ami általában teljesen máshogy zajlik, mint az itthoni, ezért más dokumentumokat is kell beszereznetek, leadnotok, vagy éppen megírnotok. Mutatjuk, hogy pontosan miket.
Míg Magyarországon eléggé "papírszagú" a felsőoktatási felvételi, az egyetemek pedig szinte csak és kizárólag a középiskolai jegyek és érettségi eredmények alapján határozzák meg, hogy kiket vesznek fel a képzéseikre, addig külföldön fontos szerepe van annak, hogy valójában kik a felvételizők, mit csinálnak a szabaidejükben, és hogy vannak-e olyan tapasztalataik vagy hobbijaik, amik a megjelölt képzésükön akár hasznosak is lehetnek.
Éppen ezért a legtöbb külföldi intézményben arra kérik a jelentkezőket, hogy a jelentkezési lap vagy felület kitöltése mellett írjanak önéletrajzot és motivációs levelet, de az sem ritka, hogy ajánlólevelet kérnek, amit általában a középiskola egy pedagógusa ír. Mindezeken felül pedig általában kötelező a
Arra viszont érdemes figyelni, hogy a kért dokumentumok egyetemenként és szakonként eltérőek lehetnek, így a pontos információk érdekében alaposan nézzétek át a kiválasztott egyetemek felvételi tájékoztatóit, ami egyébként azért is kiemelten fontos, mert a külföldi jelentkezés más ütemben zajlik, mint a hazai, Figyelnetek kell tehát az időpontokra, továbbá arra is, hogy bizonyos dokumentumokat lehet, hogy csak utólag tudtok majd leadni, mivel a jelentkezés határideje általában korábban van, mint ahogy itthon megírjátok az érettségit.
Azt, hogy a nyelvtudásotokat milyen nyelvvizsgákkal igazolhatjátok, ha angol nyelvű képzésre jelentkeztek, ide kattintva nézhetitek meg, ha pedig német vagy osztrák egyetemre készülnétek, innen tájékozódhattok arról, hogy milyen nyelvvizsgákat fogadnak el a jelentkezéshez.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
