Idén már egy-három éves formában is indul a Z-szak

A természettudomány-környezettan tanári szakra már tavaly is lehetett jelentkezni, idén azonban egy-három éves formában is elindul.

  • Székács Linda

2023-tól egy-három év alatt elvégezhető továbbképzés formában is elindítják a Z-szakot az egyetemek – számolt be róla az ELTE.

A természettudomány-környezettan tanári, becenevén „Z-szakot” először a 2022-es általános felvételin hirdette meg összesen hat felsőoktatási intézmény; az Eötvös Loránd Tudományegyetem budapesti és szombathelyi székhelye mellett a szegedi, a debreceni, a nyíregyházi és pécsi egyetem, valamint az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem.

A biológia-, kémia- és fizikatanár-hiányra megoldást kínáló, „Z-generációra szabott”, tíz féléves képzésre tavaly tizenháman, a mesterképzésre huszonhatan jutottak be.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem szerdai közleménye szerint továbbra is megmarad a tíz féléves gyakorlatorientált képzés, de a már diplomával rendelkező, tanárként vagy tanítóként dolgozó jelentkezőknek rövidebb képzési lehetőségeket kínálnak.

„A képzés időtartama (1-3 év) az előképzettségtől függ, korábbi környezettan, illetve természetismeret-környezettan szakos diplomával egy év, bármely természettudományos diplomával két év, míg egyéb tanári és tanítói diplomával három év a képzési idő” – írják.

A Z-szakról korábban már itt írtunk.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.