Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A természettudomány-környezettan tanári szakra már tavaly is lehetett jelentkezni, idén azonban egy-három éves formában is elindul.
2023-tól egy-három év alatt elvégezhető továbbképzés formában is elindítják a Z-szakot az egyetemek – számolt be róla az ELTE.
A természettudomány-környezettan tanári, becenevén „Z-szakot” először a 2022-es általános felvételin hirdette meg összesen hat felsőoktatási intézmény; az Eötvös Loránd Tudományegyetem budapesti és szombathelyi székhelye mellett a szegedi, a debreceni, a nyíregyházi és pécsi egyetem, valamint az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem.
A biológia-, kémia- és fizikatanár-hiányra megoldást kínáló, „Z-generációra szabott”, tíz féléves képzésre tavaly tizenháman, a mesterképzésre huszonhatan jutottak be.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem szerdai közleménye szerint továbbra is megmarad a tíz féléves gyakorlatorientált képzés, de a már diplomával rendelkező, tanárként vagy tanítóként dolgozó jelentkezőknek rövidebb képzési lehetőségeket kínálnak.
„A képzés időtartama (1-3 év) az előképzettségtől függ, korábbi környezettan, illetve természetismeret-környezettan szakos diplomával egy év, bármely természettudományos diplomával két év, míg egyéb tanári és tanítói diplomával három év a képzési idő” – írják.
A Z-szakról korábban már itt írtunk.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.