Mutatjuk, miért jár pluszpont az Óbudai Egyetemen a 2024-es felvételitől

Szaktárgyi előkészítő tanfolyamon való részvételért, emelt szintű érettségiért és technikumi végzettségért is pluszpont jár majd a 2024-es felvételitől az Óbudai Egyetemen.

  • Szabó Fruzsina

Az Óbudai Egyetem pluszpontot ad majd, ha egy felvételiző szaktárgyi előkészítő tanfolyamra járt, és erről igazolást is benyújt, az pedig újabb pluszpontokat ér majd, ha a tanfolyamot az Óbudai Egyetemen végezte el.

Emellett a nyelvtudásért, a versenyeredményekért és a piaci alapú szakmai gyakorlatért is kaphatnak majd pontokat a jelentkezők. Többletpont jár a technikumi és a felsőfokú szakképzettségért, a közösségi szolgálatért (ha a diákok az Óbudai Egyetem saját közösségi szolgálatában vesznek részt a diákok), de a fogyatékossággal élő és a gyermeket vállaló felvételizőket is pluszpontokkal segítik majd.

Intézményi pontok számítása 2024

A legtöbb szakon megmarad a kötelező emelt szintű érettségi, a minimumponthatár a műszaki képzési területen 260-ra csökken.

2024 szeptemberétől egyébként új tanterv bevezetését is tervezik az Óbudai Egyetemen, amely a középiskola és a felsőoktatás eltérő követelményeinek fokozatos bevezetésére fókuszál – arra számítanak, hogy ez a hallgatói lemorzsolódás csökkenéséhez és a kibocsátott diplomások számának jelentős növekedéséhez vezet majd.

Mire hány pluszpontot kaphattok az Óbudai Egyetemen 2024-től?

  • Nyelvtudás igazolása: maximum 60 pont
  • Részvétel szaktárgyi előkészítő tanfolyamon: maximum 45 pont
  • Piaci alapú szakmai tanúsítványok és ECDL-bizonyítvány: maximum 35 pont
  • Versenyeredmények: maximum 80 pont
  • Emelt szintű érettségi: maximum 60 pont
  • Technikumi végzettség, felsőoktatási szakképzettség: maximum 40 pont
  • Pro bono aktivitás: maximum 10 pont
  • Sporteredmény: maximum 40 pont
  • Fogyatékossággal élő jelentkezők: 10 pont
  • Gyermekgondozás: 10 pont
  • Hátrányos helyzet: 10 pont

 

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.