Mutatjuk, miért jár pluszpont az Óbudai Egyetemen a 2024-es felvételitől

Szaktárgyi előkészítő tanfolyamon való részvételért, emelt szintű érettségiért és technikumi végzettségért is pluszpont jár majd a 2024-es felvételitől az Óbudai Egyetemen.

  • Szabó Fruzsina

Az Óbudai Egyetem pluszpontot ad majd, ha egy felvételiző szaktárgyi előkészítő tanfolyamra járt, és erről igazolást is benyújt, az pedig újabb pluszpontokat ér majd, ha a tanfolyamot az Óbudai Egyetemen végezte el.

Emellett a nyelvtudásért, a versenyeredményekért és a piaci alapú szakmai gyakorlatért is kaphatnak majd pontokat a jelentkezők. Többletpont jár a technikumi és a felsőfokú szakképzettségért, a közösségi szolgálatért (ha a diákok az Óbudai Egyetem saját közösségi szolgálatában vesznek részt a diákok), de a fogyatékossággal élő és a gyermeket vállaló felvételizőket is pluszpontokkal segítik majd.

A legtöbb szakon megmarad a kötelező emelt szintű érettségi, a minimumponthatár a műszaki képzési területen 260-ra csökken.

2024 szeptemberétől egyébként új tanterv bevezetését is tervezik az Óbudai Egyetemen, amely a középiskola és a felsőoktatás eltérő követelményeinek fokozatos bevezetésére fókuszál – arra számítanak, hogy ez a hallgatói lemorzsolódás csökkenéséhez és a kibocsátott diplomások számának jelentős növekedéséhez vezet majd.

Mire hány pluszpontot kaphattok az Óbudai Egyetemen 2024-től?

  • Nyelvtudás igazolása: maximum 60 pont
  • Részvétel szaktárgyi előkészítő tanfolyamon: maximum 45 pont
  • Piaci alapú szakmai tanúsítványok és ECDL-bizonyítvány: maximum 35 pont
  • Versenyeredmények: maximum 80 pont
  • Emelt szintű érettségi: maximum 60 pont
  • Technikumi végzettség, felsőoktatási szakképzettség: maximum 40 pont
  • Pro bono aktivitás: maximum 10 pont
  • Sporteredmény: maximum 40 pont
  • Fogyatékossággal élő jelentkezők: 10 pont
  • Gyermekgondozás: 10 pont
  • Hátrányos helyzet: 10 pont

 

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.