Egyetemi felvételi: minden, amit a minimumponthatárokról most és jövőre tudni kell

A felvételi átalakításával a minimumponthatárok szabálya is változik. Összeszedtük a legfontosabb szabályokat, és azt is, mire kell figyelnie annak, aki 2023-ban felvételizik majd egyetemre.

  • Csik Veronika

A korábbi szabályok szerint 280 volt a minimumponthatár – aki ennél kevesebb pontot gyűjtött, sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges formában nem tanulhatott alap- vagy osztatlan szakon. Ezt a 280 pontot az emelt szintű érettségiért, a nyelvvizsgáért, a szakképesítésért járó többletpontokkal együtt, de más pluszpontok nélkül kellett elérni.

Ha valaki a 280 pontot nem érte el, a felsőoktatási szakképzésre még jelentkezhetett, ezeken a kétéves, egyetemeken indított, de diplomát nem adó képzéseken ugyanis 240 volt a minimumponthatár, amelyet az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de a más címen kapható pluszpontok nélkül kell összegyűjteni. Azoknak, akik mesterszakra jelentkeztek, az ott megszerezhető maximum 100 pontból legalább 50-et kellett összegyűjteniük.

A 2023-as általános felvételiben minden megváltozik

A 2023 szeptemberében induló képzések felvételi eljárásában, azaz az általános felvételiben megszűnik a jogszabályi minimumponthatár. (Fontos, hogy ez a változás még a keresztféléves, hamarosan induló felvételire nem vonatkozik - erről itt írtunk bővebben.)

Az új szabályok szerint az egyetemek határozhatják majd meg az egyes szakjaikon érvényes minimumponthatárt, amely alatt nem lehet felvenni a jelentkezőket, de dönthetnek úgy is, hogy bejutási küszöb nélkül hirdetik meg egyes szakjaikat. Ezzel kapcsolatban az egyetemek hamarosan kitesznek majd egy listát, ez azonban még nem elérhető.

Bár a központi rendszer 2024-től alakul majd át, vannak olyan szabályok is, melyek már jövőre is érvényesek lesznek - összeszedtük a 2023-as felvételi legfontosabb változásait.

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?