Egyetemi felvételi: minden, amit a minimumponthatárokról most és jövőre tudni kell

A felvételi átalakításával a minimumponthatárok szabálya is változik. Összeszedtük a legfontosabb szabályokat, és azt is, mire kell figyelnie annak, aki 2023-ban felvételizik majd egyetemre.

  • Csik Veronika

A korábbi szabályok szerint 280 volt a minimumponthatár – aki ennél kevesebb pontot gyűjtött, sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges formában nem tanulhatott alap- vagy osztatlan szakon. Ezt a 280 pontot az emelt szintű érettségiért, a nyelvvizsgáért, a szakképesítésért járó többletpontokkal együtt, de más pluszpontok nélkül kellett elérni.

Ha valaki a 280 pontot nem érte el, a felsőoktatási szakképzésre még jelentkezhetett, ezeken a kétéves, egyetemeken indított, de diplomát nem adó képzéseken ugyanis 240 volt a minimumponthatár, amelyet az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de a más címen kapható pluszpontok nélkül kell összegyűjteni. Azoknak, akik mesterszakra jelentkeztek, az ott megszerezhető maximum 100 pontból legalább 50-et kellett összegyűjteniük.

A 2023-as általános felvételiben minden megváltozik

A 2023 szeptemberében induló képzések felvételi eljárásában, azaz az általános felvételiben megszűnik a jogszabályi minimumponthatár. (Fontos, hogy ez a változás még a keresztféléves, hamarosan induló felvételire nem vonatkozik - erről itt írtunk bővebben.)

Az új szabályok szerint az egyetemek határozhatják majd meg az egyes szakjaikon érvényes minimumponthatárt, amely alatt nem lehet felvenni a jelentkezőket, de dönthetnek úgy is, hogy bejutási küszöb nélkül hirdetik meg egyes szakjaikat. Ezzel kapcsolatban az egyetemek hamarosan kitesznek majd egy listát, ez azonban még nem elérhető.

Bár a központi rendszer 2024-től alakul majd át, vannak olyan szabályok is, melyek már jövőre is érvényesek lesznek - összeszedtük a 2023-as felvételi legfontosabb változásait.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.