2024-től teljesen átalakul az egyetemi-főiskolai felvételi rendszer, új pontszámítási szabályok jönnek. A pontduplázás lehetősége azonban megmarad.
Az új – 2024-től hatályba lépő – szabályok alapján továbbra is 500 pontot lehet szerezni a felsőoktatási felvételin. „A pontszám összeállhat a tanulmányi pontok és az érettségi pontok összegéből, hozzáadva az ún. intézményi pontokat, vagy az érettségi pontok kétszereséből, hozzáadva az intézményi pontokat. A jelentkező pontszámát továbbra is a számára legkedvezőbb módon számítják ki” – emeli ki a Felvi.hu.
Maximum 100 intézményi pontot lehet majd szerezni - ezek gyakorlatilag pluszpontok, amelyekről (miért és mennyi jár) az intézmények döntenek majd.
Változások lesznek a középiskolai és az érettségi pontok számításánál is. Az egyetemek és főiskolák határoznak arról, hogy a középiskolai jegyek számításánál továbbra is figyelembe veszik-e valamelyik természettudományos tárgy jegyeit, vagy helyette más tárgy eredményét számítják be.
Az is a felsőoktatási intézményektől függ majd, hogy kérnek-e – és ha igen, milyen tárgyból – emelt szintű érettségit. Amely azonban többet ér majd, mint a középszintű, egy (már most nyilvánosságra hozott) táblázat alapján számolják majd a felvételi pontokat. Erről itt olvashattok:
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
