2024-től teljesen átalakul az egyetemi-főiskolai felvételi rendszer, új pontszámítási szabályok jönnek. A pontduplázás lehetősége azonban megmarad.
Az új – 2024-től hatályba lépő – szabályok alapján továbbra is 500 pontot lehet szerezni a felsőoktatási felvételin. „A pontszám összeállhat a tanulmányi pontok és az érettségi pontok összegéből, hozzáadva az ún. intézményi pontokat, vagy az érettségi pontok kétszereséből, hozzáadva az intézményi pontokat. A jelentkező pontszámát továbbra is a számára legkedvezőbb módon számítják ki” – emeli ki a Felvi.hu.
Maximum 100 intézményi pontot lehet majd szerezni - ezek gyakorlatilag pluszpontok, amelyekről (miért és mennyi jár) az intézmények döntenek majd.
Változások lesznek a középiskolai és az érettségi pontok számításánál is. Az egyetemek és főiskolák határoznak arról, hogy a középiskolai jegyek számításánál továbbra is figyelembe veszik-e valamelyik természettudományos tárgy jegyeit, vagy helyette más tárgy eredményét számítják be.
Az is a felsőoktatási intézményektől függ majd, hogy kérnek-e – és ha igen, milyen tárgyból – emelt szintű érettségit. Amely azonban többet ér majd, mint a középszintű, egy (már most nyilvánosságra hozott) táblázat alapján számolják majd a felvételi pontokat. Erről itt olvashattok:
Kevesebben jelentkeztek idén, mint tavaly, de vajon ez elég lesz ahhoz, hogy csökkenjenek a ponthatárok az állami pszichológia alapszakokon? Megnéztük, hogyan alakult az érdeklődés a képzés iránt, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Még csak most ballagott el az általános iskolából, de már tudományos kutatóként készül a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb nemzetközi konferenciájára. A 15 éves kecskeméti Tóth-Pócs Gáspár saját, önállóan készített tanulmányát fogják bemutatni az AGI 2026 konferencián San Franciscóban, ahol a világ vezető AI-kutatói is előadnak.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
A korábbi területfejlesztési miniszter szerint központi utasításról lehet szó. Emlékezetes, hogy a tankerületek által indoklás nélkül elutasított pályázatokból az előző Orbán-kormány alatt volt probléma.
Nyílt levelet tett közzé az MCC egy szülőtől, aki Magyar Péternek és Ruff Bálintnak címezte sorait. Arra kéri a döntéshozókat, hogy a tehetséggondozó programokat továbbra is biztosítsák a mintegy 8000 érintett diáknak.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.
