Milyenek lesznek a 2022-es pótfelvételi ponthatárai?

Elindult a 2022-es pótfelvételi, idén ráadásul több tucat állami ösztöndíjas szak közül is válogathattok. De milyenek lesznek a ponthatárok?

  • Eduline

„Ha az általános felvételin egy szak n.i., azaz nem indult, de pótfelvételin meghirdették, akkor milyen ponthatár várható az adott szakon?"

- kérdezi az Eduline egyik olvasója. A pótfelvételinél fontos szabály, hogy a ponthatárok nem lehetnek alacsonyabbak a július 21-én meghatározott ponthatárnál, ha a szakot az általános felvételin is meghirdették – írja a felvi.hu.

De mi a helyzet azokkal a szakokkal, amelyek a rendes felvételi eljárásban nem indultak el? Akkor teljesen "új" ponthatárt húznak. Ilyenkor is érvényes a minimumponthatár, amelynél alacsonyabb egy szakon sem lehet a limit (az alap- és osztatlan képzések esetén 280 pont, felsőoktatási szakképzéseken pedig 240 pont), negyvenegy szak államilag támogatott változatában pedig az előzetes ponthatárokat is figyelembe kell venni. Ezekről részletesen írtunk egy korábbi cikkünkben, az idei előzetes ponthatárokat pedig egy másik cikkünkben találjátok.

A pótfelvételi időszak rövid, szóval mindenki figyelmesen nézze át a jelentkezési feltételeket, időben és hiánytalanul töltse ki az E-felvételit, valamint hitelesítse a jelentkezését.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.