Milyenek lesznek a 2022-es pótfelvételi ponthatárai?

Elindult a 2022-es pótfelvételi, idén ráadásul több tucat állami ösztöndíjas szak közül is válogathattok. De milyenek lesznek a ponthatárok?

  • Eduline

„Ha az általános felvételin egy szak n.i., azaz nem indult, de pótfelvételin meghirdették, akkor milyen ponthatár várható az adott szakon?"

- kérdezi az Eduline egyik olvasója. A pótfelvételinél fontos szabály, hogy a ponthatárok nem lehetnek alacsonyabbak a július 21-én meghatározott ponthatárnál, ha a szakot az általános felvételin is meghirdették – írja a felvi.hu.

De mi a helyzet azokkal a szakokkal, amelyek a rendes felvételi eljárásban nem indultak el? Akkor teljesen "új" ponthatárt húznak. Ilyenkor is érvényes a minimumponthatár, amelynél alacsonyabb egy szakon sem lehet a limit (az alap- és osztatlan képzések esetén 280 pont, felsőoktatási szakképzéseken pedig 240 pont), negyvenegy szak államilag támogatott változatában pedig az előzetes ponthatárokat is figyelembe kell venni. Ezekről részletesen írtunk egy korábbi cikkünkben, az idei előzetes ponthatárokat pedig egy másik cikkünkben találjátok.

A pótfelvételi időszak rövid, szóval mindenki figyelmesen nézze át a jelentkezési feltételeket, időben és hiánytalanul töltse ki az E-felvételit, valamint hitelesítse a jelentkezését.

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.