Idén is előzetes ponthatárokat húztak negyvenegy alap- és osztatlan szakon. Aki ilyen képzésen szeretne tanulni állami ösztöndíjasként, annak el kell érnie ezt a limitet.
A legmagasabb előzetes ponthatárokat a gazdasági szakokon húzták: a pénzügy és számvitelen, az alkalmazott közgazdaságtanon, a gazdálkodási és menedzsmenten is 400 pont a limit. Az általános orvosi és a fogorvosi képzésen 380, az osztatlan tanári szakon 305, a jogászképzésen 350 pont.
A teljes listát itt nézhetitek meg:
Fontos, hogy előzetes ponthatárokat csak állami ösztöndíjas (vagyis tandíjmentes) képzéseken határoztak meg. Aki államilag támogatott formában szeretne ezeken a szakokon tanulni, annak el kell érnie ezt a limitet – mindegy, hogy melyik egyetem, főiskola ilyen képzésére jelentkezik.
Persze az előzetes ponthatárok változhatnak – volt már rá példa, hogy végül kevesebb ponttal is állami ösztöndíjas helyet lehetett szerezni egy-egy ilyen szakon, de olyan is előfordult már, hogy egy-egy egyetemen végül magasabb ponthatárt húztak.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
