Az ELTE-re, a Debreceni Egyetemre és a Budapesti Gazdasági Egyetemre került be a legtöbb diák az idei felvételin, a jelentkezők háromnegyedét felvették valamelyik képzésre.
101 881-en jelentkeztek a felsőoktatásba, 11,1 százalékkal többen, mint tavaly. Közülük 75 748-an kerültek be valamelyik egyetemre vagy főiskolára, 81 százalékuk államilag finanszírozott, 19 százalékuk pedig önköltséges képzésre – mondta Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára egy pénteki sajtótájékoztatón.
Az összes 2021-es ponthatárt itt nézhetitek meg.
Alapképzésre több mint 47 ezer hallgató jutott be, osztatlan képzésre több mint 7800, mesterképzésre több mint 13 500, felsőoktatási szakképzésre pedig több mint 6700. A legtöbb jelentkezőt idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetemre, a Debreceni Egyetemre és a Budapesti Gazdasági Egyetemre vették fel.
Az államtitkár azt mondta, hogy az agrárium területén 33 százalékkal, a jog és társadalomtudományok területén 19, illetve 18 százalékkal, a műszaki szakokon pedig 14 százalékkal többen kezdik meg tanulmányaikat, mint tavaly szeptemberben. Ezek mellett az orvos- és egészségtudományi területre is több jelentkezőt vettek fel.
A mesterképzések közül a gazdaságtudományok területére vették fel a legtöbb jelentkezőt, 3027-et, a műszaki területen pedig 1577-en tanulhatnak tovább.
Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal (OH) megbízott elnöke más adatokról beszélt: idén 60 470-en érettségiztek, közülük 38 038-an jelentkeztek a felsőoktatásba. Szerinte „bevált az a döntés”, hogy a legtöbb felsőoktatási képzésnél legyen elvárás az emelt érettségi vizsga: 2018-ban 40 ezren tettek emelt érettségit, 2021-ben pedig több mint 50 százalékkal többen. Hozzátette azt is, hogy az emelt szintű vizsgával a diákok magasabb tudással kezdik meg felsőoktatási tanulmányaikat, ami csökkenti a lemorzsolódást.
Nem két lépcsőben, nem idén és nem 25 százalékot emel a kormány. 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik a nevelést-oktatást segítő dolgozók nettó bére – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetés terveinek ismertetésekor.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.
