Az ELTE-re, a Debreceni Egyetemre és a Budapesti Gazdasági Egyetemre került be a legtöbb diák az idei felvételin, a jelentkezők háromnegyedét felvették valamelyik képzésre.
101 881-en jelentkeztek a felsőoktatásba, 11,1 százalékkal többen, mint tavaly. Közülük 75 748-an kerültek be valamelyik egyetemre vagy főiskolára, 81 százalékuk államilag finanszírozott, 19 százalékuk pedig önköltséges képzésre – mondta Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára egy pénteki sajtótájékoztatón.
Az összes 2021-es ponthatárt itt nézhetitek meg.
Alapképzésre több mint 47 ezer hallgató jutott be, osztatlan képzésre több mint 7800, mesterképzésre több mint 13 500, felsőoktatási szakképzésre pedig több mint 6700. A legtöbb jelentkezőt idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetemre, a Debreceni Egyetemre és a Budapesti Gazdasági Egyetemre vették fel.
Az államtitkár azt mondta, hogy az agrárium területén 33 százalékkal, a jog és társadalomtudományok területén 19, illetve 18 százalékkal, a műszaki szakokon pedig 14 százalékkal többen kezdik meg tanulmányaikat, mint tavaly szeptemberben. Ezek mellett az orvos- és egészségtudományi területre is több jelentkezőt vettek fel.
A mesterképzések közül a gazdaságtudományok területére vették fel a legtöbb jelentkezőt, 3027-et, a műszaki területen pedig 1577-en tanulhatnak tovább.
Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal (OH) megbízott elnöke más adatokról beszélt: idén 60 470-en érettségiztek, közülük 38 038-an jelentkeztek a felsőoktatásba. Szerinte „bevált az a döntés”, hogy a legtöbb felsőoktatási képzésnél legyen elvárás az emelt érettségi vizsga: 2018-ban 40 ezren tettek emelt érettségit, 2021-ben pedig több mint 50 százalékkal többen. Hozzátette azt is, hogy az emelt szintű vizsgával a diákok magasabb tudással kezdik meg felsőoktatási tanulmányaikat, ami csökkenti a lemorzsolódást.
Kevesebben jelentkeztek idén, mint tavaly, de vajon ez elég lesz ahhoz, hogy csökkenjenek a ponthatárok az állami pszichológia alapszakokon? Megnéztük, hogyan alakult az érdeklődés a képzés iránt, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Még csak most ballagott el az általános iskolából, de már tudományos kutatóként készül a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb nemzetközi konferenciájára. A 15 éves kecskeméti Tóth-Pócs Gáspár saját, önállóan készített tanulmányát fogják bemutatni az AGI 2026 konferencián San Franciscóban, ahol a világ vezető AI-kutatói is előadnak.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
A korábbi területfejlesztési miniszter szerint központi utasításról lehet szó. Emlékezetes, hogy a tankerületek által indoklás nélkül elutasított pályázatokból az előző Orbán-kormány alatt volt probléma.
Nyílt levelet tett közzé az MCC egy szülőtől, aki Magyar Péternek és Ruff Bálintnak címezte sorait. Arra kéri a döntéshozókat, hogy a tehetséggondozó programokat továbbra is biztosítsák a mintegy 8000 érintett diáknak.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.
