Az ELTE-re, a Debreceni Egyetemre és a Budapesti Gazdasági Egyetemre került be a legtöbb diák az idei felvételin, a jelentkezők háromnegyedét felvették valamelyik képzésre.
101 881-en jelentkeztek a felsőoktatásba, 11,1 százalékkal többen, mint tavaly. Közülük 75 748-an kerültek be valamelyik egyetemre vagy főiskolára, 81 százalékuk államilag finanszírozott, 19 százalékuk pedig önköltséges képzésre – mondta Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára egy pénteki sajtótájékoztatón.
Az összes 2021-es ponthatárt itt nézhetitek meg.
Alapképzésre több mint 47 ezer hallgató jutott be, osztatlan képzésre több mint 7800, mesterképzésre több mint 13 500, felsőoktatási szakképzésre pedig több mint 6700. A legtöbb jelentkezőt idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetemre, a Debreceni Egyetemre és a Budapesti Gazdasági Egyetemre vették fel.
Az államtitkár azt mondta, hogy az agrárium területén 33 százalékkal, a jog és társadalomtudományok területén 19, illetve 18 százalékkal, a műszaki szakokon pedig 14 százalékkal többen kezdik meg tanulmányaikat, mint tavaly szeptemberben. Ezek mellett az orvos- és egészségtudományi területre is több jelentkezőt vettek fel.
A mesterképzések közül a gazdaságtudományok területére vették fel a legtöbb jelentkezőt, 3027-et, a műszaki területen pedig 1577-en tanulhatnak tovább.
Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal (OH) megbízott elnöke más adatokról beszélt: idén 60 470-en érettségiztek, közülük 38 038-an jelentkeztek a felsőoktatásba. Szerinte „bevált az a döntés”, hogy a legtöbb felsőoktatási képzésnél legyen elvárás az emelt érettségi vizsga: 2018-ban 40 ezren tettek emelt érettségit, 2021-ben pedig több mint 50 százalékkal többen. Hozzátette azt is, hogy az emelt szintű vizsgával a diákok magasabb tudással kezdik meg felsőoktatási tanulmányaikat, ami csökkenti a lemorzsolódást.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
