Megvannak az ELTE ponthatárai, az egyik legnépszerűbb szakhoz 472 pont kellett

Több mint 11 ezer felvételiző jutott be idén az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) képzéseire, többségük állami ösztöndíjas helyet szerzett. Pedig sok szakon idén is magas ponthatárokat húztak, az osztatlan jogászképzésre 472, pszichológiára 449, az angol nyelvű nemzetközi tanulmányokra 423 ponttal lehetett bekerülni. Sőt volt olyan tanári szakpár, ahol 492 az idei ponthatár – igaz, ott mindössze egy hallgató kezd majd szeptemberben.

  • Eduline

Az összes ponthatárt itt nézhetitek meg.

A hét legmagasabb ponthatárt idén osztatlan tanárszakokon húzták, első a matematika-olasztanár szak 492 ponttal (igaz, erre a szakpárra mindössze egy hallgató jutott be, ő mindenesetre kitűnő eredménnyel végezhette el a középiskolát). A nagyobb létszámú szakok közül az állami ösztöndíjas jogászképzés ponthatára 472 (86 gólya), a pszichológiáé 449 (332 gólya), az angol nyelvű nemzetközi tanulmányoké (100 gólya) pedig 423 pont volt.

A bölcsészkarra vették fel a legtöbb elsőévest

Az ELTE-re idén 11090-en jutottak be: alapszakon 6774, mesterszakon 2802, osztatlan szakon 1344, felsőoktatási szakképzésen 170 hallgató kezdhet. A felvettek közül 8871-en nappali, 2087-en levelező, és 132-en esti munkarendben fognak tanulni, a gólyák túlnyomó többsége (9658-an) állami ösztöndíjas helyet szereztek.

A legtöbb hallgatót a Bölcsészettudományi Kar (2073) veszi fel, amelyet az idén augusztustól önálló karrá alakuló Gazdálkodástudományi Intézet (1805), illetve a Pedagógiai és Pszichológiai Kar (1455) követ - írta közleményében az egyetem.

A legnagyobb létszámmal induló alap- és osztatlan szakok az ELTE-n:

  1. a jogász (791),
  2. a programtervező informatikus (650),
  3. a gyógypedagógia (601) és
  4. a pszichológia (416).

A legtöbb hallgatóval induló ELTE-s mesterszakok:

  1. vezetés és szervezés (336)
  2. pszichológia (274),
  3. marketing (165),
  4. pénzügy (153)

Jogászképzés: 705 önköltséges, 86 állami ösztöndíjas

Az ELTE-n hagyományosan erősnek számító jogászképzésen mindössze 86-an tanulnak majd állami ösztöndíjasként, 705-en pedig önköltséges formában. A levelezősök száma azonban nőtt az előző évekhez képest.

Meglepő, de a legnépszerűbb bölcsészszak a keleti nyelvek és kultúrák 366 elsőévessel, a koreai, a japán és a kínai szakirányon összesen 315-an kezdhetik meg tanulmányaikat. A második helyet az anglisztika (269 elsőéves), a harmadikat a szabad bölcsészet (222 elsőéves) szerezte meg.

Az ELTE az osztatlan tanárszakokat 654 féle párosításban hirdette meg, emellett 150 tanári mesterképzésből választhattak a jelentkezők. Ezekre a képzésekre idén összesen 706 jelentkezőt vettek fel, közülük 553-an osztatlan tanárképzésen kezdhetnek szeptemberben. A legtöbben (223 hallgató) angoltanárnak, történelemtanárnak (131 hallgató) és magyartanárnak (109 hallgató) készülnek.

A 2021-es felvételi ponthatárokról szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok:

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

  
Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.