Megvannak az ELTE ponthatárai, az egyik legnépszerűbb szakhoz 472 pont kellett

Több mint 11 ezer felvételiző jutott be idén az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) képzéseire, többségük állami ösztöndíjas helyet szerzett. Pedig sok szakon idén is magas ponthatárokat húztak, az osztatlan jogászképzésre 472, pszichológiára 449, az angol nyelvű nemzetközi tanulmányokra 423 ponttal lehetett bekerülni. Sőt volt olyan tanári szakpár, ahol 492 az idei ponthatár – igaz, ott mindössze egy hallgató kezd majd szeptemberben.

  • Eduline

Az összes ponthatárt itt nézhetitek meg.

A hét legmagasabb ponthatárt idén osztatlan tanárszakokon húzták, első a matematika-olasztanár szak 492 ponttal (igaz, erre a szakpárra mindössze egy hallgató jutott be, ő mindenesetre kitűnő eredménnyel végezhette el a középiskolát). A nagyobb létszámú szakok közül az állami ösztöndíjas jogászképzés ponthatára 472 (86 gólya), a pszichológiáé 449 (332 gólya), az angol nyelvű nemzetközi tanulmányoké (100 gólya) pedig 423 pont volt.

A bölcsészkarra vették fel a legtöbb elsőévest

Az ELTE-re idén 11090-en jutottak be: alapszakon 6774, mesterszakon 2802, osztatlan szakon 1344, felsőoktatási szakképzésen 170 hallgató kezdhet. A felvettek közül 8871-en nappali, 2087-en levelező, és 132-en esti munkarendben fognak tanulni, a gólyák túlnyomó többsége (9658-an) állami ösztöndíjas helyet szereztek.

A legtöbb hallgatót a Bölcsészettudományi Kar (2073) veszi fel, amelyet az idén augusztustól önálló karrá alakuló Gazdálkodástudományi Intézet (1805), illetve a Pedagógiai és Pszichológiai Kar (1455) követ - írta közleményében az egyetem.

A legnagyobb létszámmal induló alap- és osztatlan szakok az ELTE-n:

  1. a jogász (791),
  2. a programtervező informatikus (650),
  3. a gyógypedagógia (601) és
  4. a pszichológia (416).

A legtöbb hallgatóval induló ELTE-s mesterszakok:

  1. vezetés és szervezés (336)
  2. pszichológia (274),
  3. marketing (165),
  4. pénzügy (153)

Jogászképzés: 705 önköltséges, 86 állami ösztöndíjas

Az ELTE-n hagyományosan erősnek számító jogászképzésen mindössze 86-an tanulnak majd állami ösztöndíjasként, 705-en pedig önköltséges formában. A levelezősök száma azonban nőtt az előző évekhez képest.

Meglepő, de a legnépszerűbb bölcsészszak a keleti nyelvek és kultúrák 366 elsőévessel, a koreai, a japán és a kínai szakirányon összesen 315-an kezdhetik meg tanulmányaikat. A második helyet az anglisztika (269 elsőéves), a harmadikat a szabad bölcsészet (222 elsőéves) szerezte meg.

Az ELTE az osztatlan tanárszakokat 654 féle párosításban hirdette meg, emellett 150 tanári mesterképzésből választhattak a jelentkezők. Ezekre a képzésekre idén összesen 706 jelentkezőt vettek fel, közülük 553-an osztatlan tanárképzésen kezdhetnek szeptemberben. A legtöbben (223 hallgató) angoltanárnak, történelemtanárnak (131 hallgató) és magyartanárnak (109 hallgató) készülnek.

A 2021-es felvételi ponthatárokról szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok:

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

  
Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?