Ponthatárok 2021: ennyi kellett a társadalomtudományi képzésekhez idén

Továbbra is a kommunikáció- és médiatudomány a legnépszerűbb társadalomtudományi alapképzés. Mutatjuk, hány ponttal lehetett bekerülni a különböző szakokra.

  • Tóth Alexandra

Az összes ponthatárt itt nézhetitek meg.

A társadalomtudományi képzésekre összesen 11 870-en jelentkeztek, ebből 6093-an első helyre tették az adott szakot. Állami képzésekre 9803-an szerettek volna bejutni.

Egyes társadalomtudományi képzéseknél a ponthatárhúzást megelőzően előzetes ponthatárt is húztak, amelyek a két legnépszerűbb képzésnél voltak a legmagasabbak - kommunikáció- és médiatudomány szakon, illetve nemzetközi tanulmányok szakon is 400-400 pont. Politikatudományok, valamint szociológia szakon pedig legalább 320-320 pontot kellett elérniük azoknak, akik államilag támogatott formában szerettek volna tovább tanulni.

Itt megnézhetitek, hogy a különböző felsőoktatási intézmények nappali munkarendű, államilag támogatott alapszakjain hol húzták meg a végleges határt.

Kommunikáció- és médiatudomány

  • CORVINUS: 442 pont
  • BGE: 402 pont
  • ELTE: 414 pont

Nemzetközi tanulmányok

  • CORVINUS: 467 pont
  • ME: 420 pont
  • PPKE: 400 pont

Szociológia

  • SZTE: 325 pont
  • PTE: 322 pont
  • ELTE: 364 pont

Politikatudományok

  • PE: 320 pont
  • PPKE: 328 pont
  • CORVINUS: 415 pont

Szociálpedagógia

  • DE: 280 pont
  • EKE: 280 pont
  • NYE: 280 pont

Szociális munka

  • ME: 281 pont
  • PTE: 280 pont
  • DE: 288 pont

Informatikus könyvtáros

  • ELTE: 288 pont
  • EKE: 280 pont
  • DE: 286 pont

Kulturális antropológia

  • ME: 284 pont

A 2021-es felvételi ponthatárokról szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok:

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Közoktatás
Vendégszerző

Térdepeltetés, megszégyenítés, félelem – Rubovszky Rita volt diákjai szerint bántalmazó légkör uralkodott az iskolában, az egykori igazgató visszautasítja a vádakat

A Népszavának nyilatkozó volt diákok és szülők szerint Rubovszky Rita igazgatása alatt korlátozott volt a vécéhasználat a Patrona Hungariae iskolában, az ebédnél pedig „az utolsó falatig” meg kellett enni mindent. Többen megalázó, félelemkeltő légkörről és lelki bántalmazásról beszéltek. Az egykori igazgató a lapnak azt mondta, hogy szerinte átkeretezik a valóságot, a vádakat pedig rágalomnak tartja.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Féltik az MCC-t a diákok: kezdeményezést indítottak a megőrzéséért, szerintük „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés”

Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke a közösségi oldalán osztotta meg azt a diákkezdeményezést, amely a Mathias Corvinus Collegium megőrzését sürgeti. A felhívást már több mint 600-an írták alá. A kezdeményezők szerint „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés, hanem a jövő nemzedékeinek esélye”.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.