Visszatértek az alsósok az iskolákba, hamarosan kezdődik az idei érettségi szezon - ez történt a héten

Kicsivel több mint egy hét és kezdődnek az idei érettségik, ezért már gőzerővel készülünk veletek a vizsgákra. Április 19-én újraindult a jelenléti oktatás az alsós osztályokban, ezzel többen nem értenek egyet. Szintén ezen a napon elindult a tavaszi ügyintézési időszak. Ismét szép eredményeket értek el a THE világrangsorban a magyar egyetemek, és számos versenyben remekeltek a magyar diákok. Összeszedtük a hét legfontosabb történéseit.

  • Eduline

Hétfőn az alsósok visszatértek az iskolákba

Április 19-én újraindult a jelenléti oktatás az általános iskolák alsó osztályaiban. A felsősök és a középiskolások a tervek szerint május 10-től csatlakozhatnak majd hozzájuk. Az Emmi szerint a tanulók 75 százaléka ment be hétfőn az iskolába, de az ADOM Diákmozgalom felméréséből az derült ki, hogy több mint 100 ezer diák maradt otthon a nyitás első napján. A nyitással kapcsolatos kétkedésekről, tiltakozásokról és járványügyi szabályokról itt találjátok az összefoglaló cikkünket. A Civil Közoktatási Platfom véleményét itt, a Pedagógusok Szakszervezeténel véleményét pedig itt olvashatjátok el. Arról, hogy néhány nap után már egy egész osztály karanténba került, itt írtunk.

Hamarosan kezdődik az érettségi szezon

Már csak bő egy hét és kezdődnek a vizsgák, ezért egész héten igyekeztünk hasznosabbnál hasznosabb infókkal ellátni benneteket a különbőző tárgyakkal kapcsolatban. A magyarérettségiről szóló cikksorozatunk részeit itt, a matekérettségiseket itt, a töriérettségivel kapcsolatos cikkeket pedig itt találjátok. Az összes tárgyat érintő témában pedig itt olvashatjátok el a folyamatosan frissülő cikkeinket.

Hat magyar egyetem is bekerült a világ legjobbjai közé

Nyilvánosságra hozta eddigi legnagyobb összesített rangsorát a Times Higher Education (THE). A University Impact összesített listájában a Pécsi Tudományegyetem vezeti a sort a magyar intézmények közül, a 201-300. helyet elérve. Második a Debreceni Egyetem (301-400.), harmadik a Szegedi Tudományegyetem (301-400.), negyedik a Semmelweis Egyetem (401-600.), ötödik az Eötvös Loránd Tudományegyetem (601-800.) és hatodik a Széchenyi István Egyetem (601-800.) lett. A részrangsoroban elért helyezésekről itt olvashattok.

Több versenyen is taroltak a magyar diákok

A European Girls’ Mathematical Olympiadon (EGMO), azaz a Lányok Európai Matematikai Olimpiáján idén is kiválóan szerepeltek a magyar versenyzők: egy arany-, egy ezüst- és két bronzéremmel tértek haza a lányok. Magyarország a 37 európai ország közül 6. helyezést ért el, összességében az 55 ország közül a 10. helyen végzett a csapat. Strasszer Zsófia, a budapesti Keleti Károly Szakgimnázium tanulója pedig első helyezést ért el abból az 50 ezer diákból, akik a 28 résztvevő európai ország nemzeti győztesei közé kerültek és a European Money Week rendezvénysorozat részeként szervezett Európai Pénzügyi Kvíz (European Money Quiz) döntőjében mérték össze tudásukat angol nyelvű játékban.

Elindult a felvételi ügyintézés

A felvételi eljárásban április közepétől július 8-ig van lehetőségetek adatokat módosítani, a jelentkezéskor még rendelkezésre nem álló dokumentummásolatokat benyújtani, jelentkezési helye(ke)t visszavonni, valamint egy alkalommal sorrendet módosítani. Arról, hogy ezek mit jelentenek pontosan, itt olvashattok. Azt pedig, hogy milyenek voltak a korábbi évek felvételi ponthatárai, itt nézhetitek meg.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.