Veszélyesnek tartja az iskolanyitást a Civil Közoktatási Platform

Több mint egy hónap után ma indult újra a személyes oktatás az általános iskolák alsó tagozataiban. Sok szülő még az utolsó pillanatban is bizonytalan abban, engedje-e gyerekét, illetve sok a megválaszolatlan kérdés is a szabályokkal kapcsolatban.

  • Eduline

A nyitást nem kíséri tesztelés és kontaktkutatás; fertőzés esetén továbbra is napok telhetnek el a zárásig, mert szünetet vagy digitális oktatást csak az operatív törzs engedélyezhet; a fokozott fertőzésveszélyt jelentő énekórákkal, beltéri testnevelésórákkal kapcsolatban nincs iránymutatás

- írja közleményében a Civil Közoktatási Platform (CKP). Kiemelik, szerintük a viszonylag nagy átoltottság ellenére a szülők többsége még nincs beoltva, a második ütemben oltott tanároknál még nem kezdődött el a védettség kialakulása.

A CKP szerint ugyan elvileg otthon lehet tartani a gyerekeket, de „egyre többféle olyan nyomásgyakorló, hangulatkeltő intézkedésről kapunk hírt, ami ennek megakadályozását, az otthonmaradók számának csökkentését célozza”. Példának hozzák, hogy „a tankerületek utasítására figyelmeztették a szülőket, hogy ha kevés gyerek lesz egy-egy osztályban, az a tanév meghosszabbításához vezethet”.

Ezzel kapcsolatban a hvg.hu megkereste az Emberi Erőforrások Minisztériumát, ahonnan annyit mondtak, az Oktatási Hivatal elrendelhet rendkívüli szünetet egy iskolában, ha nem jelennek meg sokan személyesen. Azt azonban a minisztérium is kiemeli, a tantermi oktatással megszűnik az online oktatás, ugyanis a tanároktól nem várható el, hogy duplán oktassanak.

A CKP a nyitást veszélyesnek tartja - emelik ki közleményükben -, de megértik, hogy sok szülő támogatja, „van, aki anyagi okokból – hiszen más országokkal ellentétben a kormány nem segítette az erre szolgáló alapból az otthon maradásra kényszerülő szülőket –, van, aki azért, mert a hosszú otthontanulás szülőnek is, gyereknek is lelkileg megterhelő, sokan pedig attól félnek, hogy a gyerek lemarad a tanulásban”.

A március 8-án bevezetett távoktatás után április közepén kinyitnak az iskolák. Végül hány szülő döntött az iskolátokban az otthonmaradás mellett? Az osztályból hányan jelentek meg hétfőn? Minden órát megtartottak, és minden tanár be tudott menni az iskolába? Írjátok meg a tapasztalataitokat az [email protected] címre!

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.