PSZ: ha egy gyermek is megbetegszik a jelenléti oktatás miatt, az nem az intézmények felelőssége

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) többek között elvárja az oktatásirányítástól, hogy csökkentsék minimálisra az osztálylétszámokat az újranyitás után, az otthon maradó gyermekeket semmilyen hátrány ne érje, a pedagógusok esetleges túlmunkáját pedig fizessék ki.

  • Eduline

Az EMMI az elmúlt időszakban több alkalommal is tévesen interpretálta a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) álláspontját, amelyet a tárgyalásokon képviselt. A PSZ nem üdvözölte az iskolák újranyitását, csak részsikernek tartotta

- olvasható a szakszervezet közleményében, amelyben azt is hozzáteszik, szerintük az óvodákat és iskolákat mindaddig zárva kellene tartani, amíg a járványügyi adatok nem mutatnak megfelelő szintet a nyitáshoz, vagyis az új fertőzöttek száma nem csökken napi 1400 fő alá.

A PSZ elvárja az oktatásirányítástól, hogy

  • A nyitásról szóló döntés után az osztálylétszámokat minimálisra csökkentsék!
  • A szociális távolság betartását a tantermekben kötelezően írják elő!
  • Az otthon maradó gyermekeket semmilyen hátrány és retorzió ne érje!
  • A szülőknek, akik a járvány ideje alatt nem érzik biztonságban gyermekeiket, legyen joguk eldönteni, hogy 2021. május 10-éig beengedik-e őket az intézményekbe!
  • Ott, ahol megoldható, az otthon maradó gyerekeket a DKT-n (Digitális Kollaborációs Tér) keresztül élőben kapcsolják be a tanítási órákba!
  • Egy nap ne legyen párhuzamosan online és jelenléti oktatása egy pedagógusnak sem! Ezt a problémát az órák átcsoportosításával, ideiglenes órarenddel oldják meg!
  • A pedagógusok esetleges túlmunkáját fizessék ki, amelyet a felügyelet biztosítása okoz majd!
  • Az óvodákban kérjék a GYED-en, GYES-en lévő szülőket: lehetőleg tartsák otthon gyermeküket!
  • A kötelező óvodáztatást függesszék fel!
  • Ha az időjárás engedi, a lehető legtöbb foglalkozást a szabadban tartsák!
  • Az óvodák és iskolák számára plusz takarítószemélyzetet biztosítsanak a folyamatos fertőtlenítéshez!

A szakszervezet azt is kihangsúlyozta, ha egy gyermek is megbetegszik az újranyitást követően a jelenléti oktatás miatt, az nem a pedagógusok és az intézményvezetők felelőssége.

A március 8-án bevezetett távoktatás után április közepén kinyitnak az iskolák. Végül hány szülő döntött az iskolátokban az otthonmaradás mellett? Az osztályból hányan jelentek meg hétfőn? Minden órát megtartottak, és minden tanár be tudott menni az iskolába? Írjátok meg a tapasztalataitokat az [email protected] címre!

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.